Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola szervezeti formájának és működtetésének alakulása

г г 22 huzamos tanítást. A háborús éveket egyre nehezebben viselte el az iskola. Ismét anyagi gondok nehezítették a munkát. A tanulók megint naponta vitték magukkal a tűzifát, és a kréta is gyakran hiánycikk volt. A jórészt nőkből álló testület nehezen fegyelmezte a nagyobb diákokat, és megnőtt a mulasztások száma is. Romlott az adminisztrációm ritkultak a büntetések. Még az óralátogatások is erősen csökkentek: 1940-44-re a tanfelügyelő összesen egy-egy fél napot tervezett Pacsára és Tüttösbe.

23 Az iskolában akkor hat osztály működött, a hetediket csak tervezték. A beírt tanulók száma: I.O. И.о. III. 0. IV. o. V.o. VI. o. Összesen 42 40 39 38 38 25 222 Hosszabb távra is felmérték a várható beiskolázást, ami az alábbiak szerint alakult: év fiú lány összesen 1941/1942 28 27 55 1942/1943 32 26 58 1943/1944 20 22 42 1944/1945 21 19 40 1945/1946 25 22 47 1946/1947 19 21 40

24 Nemcsak a gyermeklétszám csökkent, a pénz is tovább fogyott. Szabó Anna tanítónőt 1941. november 27-én megválasztották, december l-jével kinevezték, és még 1942. január 9-én sem kapott fizetést.

25 A háborús időszakról egyre kevesebb a használható forrás, gyakran csak utalásokból tudunk következtetni az eseményekre. 1944-ben az iskola ismét hadikórház lett, és a tanítás szünetelt. Az 1945-ös éve nem hagyott különösebb nyomot az iskola életében; akkor még nem sejtette senki, hogy milyen változások következnek. Úgy gondolták, minden folytatódik tovább a régi módon, hiszen a községben háborús események nem voltak, a környéken sem folytak harcok, és a falu ép maradt. Gyorsan felmérték az iskola helyzetét. Mivel a leltárak megsemmisültek, ebből a jelentésből sejthetjük, hogy milyen jó volt az intézmény felszereltsége, melyben az alábbi károk keletkeztek: 257