Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola szervezeti formájának és működtetésének alakulása

zon a saját feladatával, ő azonban nem hagyta magát, és lassanként rá is jött mindenki, hogy érdemes hallgatni rá. így aztán egyre több megbízatása lett az iskolában és az iskolán kívül. A tankötelezettségi törvény végrehajtására tett erőfeszítések és az egyre javuló oktató-nevelő munka eredményeképpen 1910-ben a község 1.583 lakosából 1.071, azaz 67,5% tudott írni és olvasni.

3 Az iskola az 1912-es tanévtől rendelkezik bélyegzővel. Sok gondot okozott Landi behívása. Még a harangozásban is zavarok keletkeztek. Hajdan a tanítók díjlevelében és munkakörük meghatározásában szerepelt a harangozás, de Landiéban nem; bizonyára szívességből vállalta el. Az iskolaszéki ülésen többen felvetették, hogy végleges megoldást kellene keresni; különben is úgy hírlett, hogy a kántortanító már maga is le akart mondani róla, ahogy teendői szaporodtak. Csak az 1915-ös év előkészületeinek anyagából tudjuk, hogy a világháború első éveiben a tanév rendkívül rövid volt, így az előírt anyagot nem is tudták elvégezni. Ezért az 1915/1916-os tanév rendhagyó lett: csak az L, II. és III. osztály járt iskolába, karácsonyig az elmúlt tanév anyagát pótolták, újév táján vizsgáztak, és úgy léphettek felsőbb osztályba.

4 A többi évfolyam sorsáról nem esett szó. A testület csak karácsonykor szerette volna kezdeni a tanévet, de ebbe a felügyelet nem egyezett bele.

5 Landi 1914-ben fogságba került, és csak 1918-ban került haza. Távolléte idején nem tudták megoldani teljes értékű helyettesítését. Pályázat útján kerestek és találtak is helyettest, aki tanított és kántorizált a többi tevékenység azonban ellaposodott. Ekkor született az az ötlet, hogy az iskolaszék a korábbiaknál többet vállaljon: „ezentúl a tagok többször látogassák meg az iskolát tanítás alatt, legyenek teljes érdeklődéssel a tanítók nemzetmentő munkája iránt."

6 A gyűlés örömmel fogadta az indítványt, s az elnök be is osztotta a látogatás rendjét. Ennek ellenére hamarosan nyilvánvalóvá lett, hogy az iskolaszék tagjainak kezdeti lelkesedése lelohadt, és látogatásra alig került sor. A Tanácsköztársaság idején Landit jelentős megbízatásokkal látta el a falu: a paraszttanács, majd a direktórium, később a járási tanács elnöke lett. Kezébe került a közélet irányítása, és azt nagy méltósággal, higgadtsággal tartotta normális mederben. A faluban sok változás történt, de az iskola érintetlen maradt. Júniusban érkezett a faluba a leirat, amelyben „a vármegyei művelődési hivatal azt az utasítást adta a tanácsnak, hogy az iskolát haladéktalanul vegye állami kezelésbe, s leltározza az iskola vagyonát."

7 Megkezdődtek a tárgyalások a tanács és a hitközség között, de elhúzódták, mert az anyagi kérdésekben nem sikerült megegyezniük. Az ügy emiatt a Közoktatásügyi Népbiztossághoz került, ahonnan ne, érkezett válasz. Közben a Ta251