Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola szervezeti formájának és működtetésének alakulása

nácsköztársaság gondjai is növekedtek, majd bekövetkezett augusztus 1-je, a bukás napja, így az államosítás 1948-ig lekerült a napirendről. A proletárdiktatúrában betöltött szerepe miatt Landit internálták, így megint hosszú időre elszakadt a községtől, az iskolától, s az iskolaszék megint megoldhatatlan feladat elé került. Hirdetést adtak fel, hogy „a helyettes legyen római katholikus vallású férfi, s gyakorlattal bíró legyen."

8 Landi 1921-ben helyezték vissza állásába. Népszerűsége az internálás miatt nem csökkent; az iskolaszék és a falu lakossága nagy lelkesedéssel fogadta. Úgy folytatta régebbi feladatkörét, mintha nem is lett volna távol. Az iskolaszék ülésén még utoljára felmerült az intézmény látogatása a testület által, azonban mindenki fellélegzett, amikor az egyházi elnök a látogatással hivatalosan Landit bízta meg, „hogy a többi osztályok felett a szellemi és erkölcsi felügyeletet gyakorolja", majd még hozzátette: „a képviselők meg időnként látogassák meg az iskolát"

9 A régi állásába visszahelyezett tanító két fontos célt fogalmazott meg: a tankötelezettség szigorú végrehajtását és rendszeres szülői értekezletek tartását

10 Iskolai munkája mellett a községi képviselőtestületben újra elfoglalta a helyét, és ott is meghatározó egyéniség lett, ami az iskola számára előnyös volt. Minden ülésen megjelent gyakran mondta el véleményét és javaslatait, s kevesen szálltak vele szembe. Ebben az időszakban egyetlen mélypont volt a iskola életében: 1924. A hitközség anyagilag kimerült és a politikai községtől kért segítséget. Rövid időre fellángolt a harc: a képviselőtestület véleménye az volt, hogy ha a hitközség nem tudja eltartani és méltóképpen működtetni az iskolát, akkor mondjon le róla. A baj csak az volt, hogy ők sem tudták volna nyugodt lelkiismerettel átvenni, és azonnal az államnak adták volna át. Úgy kemény vita után minden maradt a régiben, s az iskolának át kellett vészelnie egy nehéz évet

11 A tanulólétszám növekedése miatt a Közigazgatási Bizottság felszólította a községet, hogy 1923-ban szervezze meg a negyedik tanítói állást

12 A hitközségnek volt bátorsága anyagi okokra hivatkozva megtagadni az állásszervezést Azzal érveltek, hogy már most 120%-os pótadót vetettek ki, s a hívek nem terhelhetők tovább.

13 Az újabb felszólításra már rugalmasabban válaszoltak: néhány év halasztást kértek. Az ügy egy kicsit pihent a bürokrácia fiókjaiban, de közben a veszprémi püspök is tudomást szerzett róla, és arra kérte a Közigazgatási Bizottságot, hogy szólítsa fel a községet, nehogy az ismét megtagadja az állás megszervezését. A hitközség végül nem tudott kitérni a kötelezettség alól, hiszen a tanulólétszám elérte a 195-öt ami három tanítónak túlságosan sok lett volna.

14 Az évtized második felében a tanulólétszám emelkedése tovább feszí252