Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola szervezeti formájának és működtetésének alakulása

az ügyet, de a bírósági eljárás idejére felvesz 3.000 korona hitelt a helyi Takarékpénztárból, amelynek törlesztése és a kamatok a késedelmes fizetőkre hánilnak. A tüttösieknek is fizetniük kellett, hiszen az 5. és 6. osztályosok onnan is Pacsára jártak iskolába. Akadt közöttük, aki még 1918-ban sem tudta kiegyenlíteni tartozását, Pacsán pedig 1919 őszén adták át az ügyvédnek a hátralékosok utolsó névsorát. Jegyzetek: 1 A pacsai római katolikus iskola- 6 U.o. 1914. Vu. 30. szék jegyzőkönyve 1907-26. (A 7 U.o. 1914. Vu. 30. továbbiakban: Isk. sz.) 8 Tanfelügyelöségi iratok 364./1914. 2 Isk. sz. 1910. IV. 7. 9 U.o. 3403./1914. 3 U.o. 1910. VI. 8. 10 Isk. sz. 1914. K. 20. 4 U.o. 1912. VII. 24. " Fszb.kig.2430./1916. 5 U.o. 1913. Г/. 20. 12 Fszb. kig. 606./1918. Az iskola szervezeti formájának és működtetésének alakulása A 20. század elejétől az iskolaszék egyre nagyobb szerepet kapott az iskola életében; a tanév szorgalmi idejét is megállapíthatta. 1907-ben az I. és a II. osztály szorgalmi ideje 10 hónap, a vizsga időpontjajúnius vége volt. A III., IV., V. és VI. osztály szorgalmi ideje 9 hónap. A vizsgát a kántortanító vezette, aki egyeben felügyelt az I—II. osztályra is, s azokról köteles volt jelentést tenni. A tanév rendjének megállapításához hozzátartozott a tanítási szünetek meghatározása is, melyek az alábbi módon alakultak: a nagy szünidő, a húsvéti és karácsonyi szüntetek és az őszi betakarítási munkák idején egy hét. A szünetek pontos idejét általában a tanévet közvetlenül megelőző iskolaszéki ülésen döntötték el.

1 Időközben megteremtették az ismétlő iskola működésének feltételeit. Vezetését Landi Ferencre bízták. Szeptemberben, októberben, áprilisban és májusban vasárnap 8-10-ig, novemberben, decemberben, januárban és februárban ezen kívül csütörtökön 8-10-ig is voltak foglalkozások. Előírták, hogy a téli foglalkozásokon gazdasági alapismereteket is kell oktatni. Az iskolaszék teljesen a kántortanítóra bízta a tankönyvek kiválasztását, és az ő döntését az egész iskolára nézve kötelezővé tette.

2 Az 1910-es évektől folyamatosan nyomon követhető, hogyan kapott teret a falu életében a fiatal, tehetséges kántortanító és iskolaszéki jegyző. Eleinte elég nehezen kapott szót az üléseken, még céloztak is rá, hogy foglalkoz250