Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola megépítése

Az iskola megépítése Hiába szabta meg 1878-ban a tanfelügyelőség, hogy új iskolát kell építenie a falunak; akkor nem volt rá pénz, de talán komoly szándék sem. Harminc évnél is hosszabb időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a közben rendszeresen működő iskolaszékben elhatározás szülessen egy harmadik tanterem felállításáról.

1 Először a meglevő épület bővítését látták jó megoldásnak, mivel az tűnt a legolcsóbbnak. Dr. Fodor Gyula, a község orvosa - maga is iskolaszéki tag -, nem helyeselte az olcsóságra való törekvést, azzal érvelve, hogy a régi helyen nem szűnnek meg a zsúfoltság. Érvei hatottak s a testület végül úgy döntött, hogy megfelelő helyet keres a három tantermes iskola felépítésére. Körvonalazták elképzeléseiket, amelyek azonban nem nyerték meg Szentmihályi Dezső tetszését, mert a tanító részére csak egy szobát kívántak építeni. Az ő indokai is hatásosak volta, hiszen az iskolaszék világi elnökeként és gazdag helyi földbirtokosként szólalt fel. Hogy a további vitát és felesleges időhúzást elkerüljék, bizottságot állítottak fel az iskolaépítés alapos előkészítésére. A fontos testületbe az iskolaszék legtekintélyesebb tagjait delegálták: elnök: Szentmihályi Dezső, egyben az iskolaszék világi elnöke tagok: Székely Ernő körjegyző Landi Ferenc tanító, iskolaszéki jegyző Czoma Antal földműves.

2 A bizottság elvégezte a munkát, tájékozódott a várható költségekről. Az iskolából azonban most sem lett semmi, mert kiderült, hogy túl drága lenne, s így „... a hitközség tagjainak oly mértékű megterhelését okozná, amely egy volna a község lakossága zömének tönkretételével."

3 Le is mondtak az építésről. A kérdést legközelebb 1912. július 24-én vetette fel Illés István apátplébános. Ezen az ülésen példátlan dolog történt: az iskolaszék Fodor doktor javaslatára leszavazta a plébánost, aki felháborodva elhagyta a termet. Az ülést azonban folyatatták, mert Szentmihályi Dezső azonnal átvette a vezetését. A plébános azzal indokolta a távozását, hogy „olyan iskolaszéki gyűlésen, amely a katolikus iskola építése ellen hoz határozatot, nem elnökölhet."

4 A világi elnök előterjesztéséből kiderült, hogy a testület nem az iskolaépítés ellen szavazott, csak - okulva a korábbi kudarcból -, azt nem akarta, hogy az iskolaszék vállalja a terhet. Azt szerették volna, hogy a jelenlegi iskolát vegye át a politikai község, esetleg az állam, hiszen mindkettő gazdagabb, mint a hitközség. Az egyház természetesen nem szívesen mondott volna le az is247