Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az iskola története - Az iskola megépítése

kóláról. Az ülés az apátplébános távoléltében is határozatot hozott, azt megküldte az egyházi és világi felsőbb hatóságoknak, és várta a fejleményeket. Csak a Közigazgatási Bizottság válaszát ismerjük: felhívta az iskolaszéket, hogy az államsegély megvonásának terhe mellett építse fel a szükséges tantermet. Arra a felvetésre, hogy a község vagy az állam vegye át az iskolát, a bizottság nem is reagált. Ettől kezdve felgyorsultak az események. Az egész építési ügy Landi tanító úr kezébe került, és a továbbiakban minden szál nála futott össze. Elhatározták, hogy három új tantermet építenek, és a korábbi, még használható tantermekből még kialakítanak egy kántortanítói és egy egyedül élő tanítónak való lakást.

5 Azonnal versenytárgyalást írtak ki, amely megjelent a Zala című napilapban, a Zalavármegyei Hivatalos Lapban és a Pesti Naplóban is. A pályázatok elbírálása után a legkedvezőbb ajánlatot tevő Bölcsföldy János keszthelyi vállalkozót bízták meg, aki öt változatban készítette el tervét. Most úgy látszott, hogy minden rendben van, a természet azonban beleszólt az iskola ügyébe: április 13-án olyan rendkívüli fagykár érte a községet, hogy még a megélhetés is veszélybe került nemhogy nagyobb vállalkozásba kezdhetett volna. Ezért egy évre elhalasztották az építkezést, de a vállalkozóval így is megkötötték a szerződést, hogy mindkét fél biztosítva legyen. Most merült fel először, hogy a politikai községtől is kellene segélyt kérni, hiszen - miután 1909-ben megszűnt az izraelita iskola -, a falu minden gyermeke az építendő iskolába jár majd, ideje lenne tehát a terheket is megosztani. Az összegről nem esett szó, azt csak az építési költségek ismeretében akarták meghatározni; nem is akartak sokat kérni, nehogy a politikai község a támogatás fejében beleszólási jogot követeljen az iskola életébe. Végül azt a megoldást választották, hogy az egész építési költséget elosztják 10 évre, hogy egyszerre ne jelentsen túl nagy kiadást a hívőknek. Megszületett a teljes költségvetési előirányzat: 30.672 korona 81 fillér. Az építkezés elhúzódása egyéb gondot is okozott. Az eredeti terv szerint építendő iskolához már megigényelték az államsegélyt a III. tanítói álláshoz, s az meg is érkezett, csak éppen nem volt hol tanítani. Szinte kapóra jött az izraelita iskola megszűnése, mert ott el tudták helyezni ideiglenesen az újonnan létesített tanulócsoportot. 1914. tavaszán végre elkezdődött az építkezés, melyet a befejezésig csak apróságok zavartak meg. Az épület kijelölésekor jöttek rá, hogy a területből 24 m

2 hiányzik, amelyet a templomból tartozó telekből kellett kérvényezni. A veszprémi püspökség térítés ellenében át is engedte a szükséges részt. Már álltak a falak, amikor felvetődött, hogy a terven szereplő koszorúfák mérete nem megfelelő. A vállalkozó 100 korona ellenében valamennyit 248