Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Pacsatüttős története az egyesülésig

Pacsatüttős története az egyesülésig A falu első említése 1426-ból való. Korábbi létére a Pacsával kapcsolatos források sem utalnak. A középkorban sok birtokos osztozott a területén: Kutasiak, Tüttösiek, Gerseiek, Aracsaiak és Sárkányok. 1479-ben királyi emberek is éltek a faluban: Tüttösi Péter, János és András. A 15. század közepén megtalálhatók a szőlőtermelés nyomai: Tüttösi Péter fia, Demeter egy szőlőterületet cserélt el a pacsai Szentes Pállal.

1 Az 1600-as években eldurvultak a földért folytatott harcok, még rokonok is küzdöttek egymással. Tüttösi Nagy Benedek a szőlőhegyen Tüttösi János szőlőjéből az ott dolgozó jobbágyokat elzavarta, sőt, a teriilet egy részét el is foglalta.

2 A török időkben a birtokcserék megszűntek. 1567-ben felégették a falut, lakosai elmenekültek, vagy elhurcolták őket.

3 Az 1690-es összeírásban puszta faluként szerepel. Birtokosai közül mindössze hármat említenek: Ács Istvánt, Kis Mihályt és Vajda Istvánt.

4 A török kiűzése után elég nehezen talált magára a falu: 1757-ben csak 16 házat írtak össze, a 88 lakos átlagos életkora pedig 19,11 év volt. A Veszprém megyei püspökség egyházlátogatási jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy a faluban 1755-ben nem volt templom, s még romjai sem kerültek elő. A község Pacsa anyaegyházának filiája (leányegyháza) volt. A helyzet a későbbiekben sem változott.

5 Jelentősebb változást az 1770. évi összeírás mutat. 107 rendes adózó állampolgár birtokában 70 igásállat, 59 tehén, 22 db 3 évesnél idősebb, és 35 db két évesnél idősebb marha volt, de összeírtak még 354 disznót és 12 méhkast is. Termeltek búzát, rozsot, árpát, zabot, kölest, hajdinát, kukoricát, és dohányból is 5 fontnyit, bár rossz minőségűt. Jobb rétjeiket kétszer kaszálták: az elsőre 54, a másodikra 11 szekér szénát gyűjtöttek össze. 211 kapásnyi szőlőterületükön 450 urna (kb. 4.560 1) bor termett.

6 Az úrbérrendezéskor a teleknagyságot 18 hold szántóban határozták meg, melyhez 8 szekér szénát adó rét tartozott. Megkapták a „kocsmállás" (borkimérés) jogát is. Az összeíró megjegyezte, hogy a faluhoz kevés rét tartozik, és a határ is nagyon szűkös. A tüttösiek emiatt rendszeresen nagy határvitákba keveredtek, melyet az is indokolt, hogy „irtványaik sincsenek".

7 Helyzetük reménytelen volt, mert Pacsa ekkorra úgy megerősödött, hogy minden birtokszerzési kísérletüket könnyedén visszaverte.

8 Az 1830-as években a Széchenyi családnak is volt itt 25 hold szántója és 42 hold rétje, amely közvetlenül pölöskei uradalmukhoz tartozott.

9 A falu 219