Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Pacsatüttős története az egyesülésig

számára ez előnyt jelentett, hiszen a gazdák közvetlenül megismerkedhettek a korszerű termelési módszerekkel, ugyanakkor semmilyen formában nem adtak tizedet. Aránylag sok nemes élt a faluban: 1790-ben 62 főt jegyeztek fel. Legnépesebb volt az Ács família, 26 fővel, de az összeírtak között gyakran feltűnik a Tüttösi, a Varallai, a Horváth és a Tóth név is. A falu nemesei büszkén hivatkoztak arra, hogy hűségükért Mária Terézia 1785-ben 6,5 telket adományozott nekik a pacsai határban.

10 A Pacsán egyre nagyobb számban letelepedett izraeliták is felfedezték maguknak Tüttöst. Schwartz Salamon, akinek Pacsán kocsmája, mészárszéke és sütödéje is volt, kocsmát nyitott. Az épületet az Áts családtól vette bérbe három évre, összesen 40 forintért.

11 1848-ban a kis faluban 497 lakos élt, ebből katolikus 490, izraelita 7 fő. Az iskoláztatást nem tudták megoldani: tanító is ritkán akadt, az épület is alkalmatlan volt e célra, ezért a gyerekek általában Pacsára jártak iskolába.

12 A forradalom és szabadságharc eseményei közvetlenül nem érintették a falut, de fiai részt vettek a szabadságharcban: Áts József 25 éves földműves Kovács György 23 éves földműves Bozóky Ferenc földműves Gönczöl József takács Németh János földműves

13 A főszolgabíró 1856. évi helyzetjelentéséből kiderül, hogy a falu életkörülményei a szabadságharc leverése utáni időben romlottak: „az átalányos jövedelem apadott." A lakosság terhei oly mértékben növekedtek, hogy sokat eladták „vonyós marháikat", ezért a földek egy rész műveletlen maradt, „az évi termesztvények a népesség eltartására koránt sem elegendők."

14 A jegyző a helyzet javítására három azonnali teendőt javasolt: 1. A község útjait úgy kell kijavítani, hogy azok minden évszakban járhatók legyenek. 2. „Baromorvost" kell alkalmazni. 3. Minél több értelmes mesterembert kell letelepíteni. '

5 Sajnos, egyikből sem lett semmi. A kiegyezés után felgyorsult a fejlődés, amely csakhamar megmutatkozott az írni és olvasni tudók számának látványos emelkedésében. Míg 1870ben mindössze a lakosság 8,66%-a tudott írni és olvasni, ez az arány 1910ben már 66,66% volt. A századfordulón és a 20. század első éveiben úgy tűnt, hogy a kis település hosszú időre képes lesz biztosítani önállóságát. 1899-ben ők is elkészí220