Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A második világháború kitörésétől a pacsai járás megszűnéséig (1935–1950) - A község története 1945. április 1-jétől 1950. május 30-ig

lyezett el a képviselőtestület. Ez két évvel a háború befejezése után dicséretes eredménynek számított.

23 A változások felgyorsulnak: 1948-49 1948 első jelentős eseménye az volt, hogy Zalaigrice község kivált a szentpéterúri körjegyzőségből, és „külközségként" Pacsához csatlakozott. Ezzel a közigazgatási egység hosszú időre kialakult.

24 Az apparátus a következőkből állt: vezető jegyző, segédjegyző, I. irodatiszt, II. irodatiszt és kézbesítő.

25 Előterjesztésükre a képviselőtestület úgy döntött, hogy a 3 éves terv keretében Pacsán biztosítja az óvoda létesítéséhez szükséges összeget.

26 Az év elején a testület még jelentős segélyt szavazott meg az egyházközség kérésére az iskolának, pár hónap elteltével már annak államosításáról döntött „egyhangúlag". (L. ott.) 1949. elején nagy felháborodást kellett a faluban az a hír, hogy a szomszédos Zalaszentmihály meg akarja szerezni a járási székhely rangot. Az aktacsomó a Belügyminisztériumban kötött ki. A félelem nem volt egészen alaptalan. A szentmihályiakban valóban felvetődött a gondolat, de ők maguk sem vették komolyan, ezért nem létező ügy keltett hatalmas indulatokat.

27 Sűrűsödtek a politikai változások előjelei: a jegyzői irodában helyet kellett szorítani a Magyar Dolgozók Pártja Járási Bizottságának, nyolc fővel megalakult a begyűjtési operatív bizottság, amely még a bortermést is felmérte, a gazdák közül 6 főt kuláknak nyilvánítottak,

28 és államosították az üzemeket. A rendszeressé vált mozielőadások előtt az utcára kitett hangszóró az új típusú mozgalmi dalokat harsogta, de Sztálin 70. születésnapjának megszervezése még nehézkesen ment. Az előkészítő megbeszélésen olyan kevesen jelentek meg, hogy nem is lehetett megtartani és másodszorra is csak 12-en voltak a 26 meghívottból.

29 1950: Egy korszak lezárul Az év elején még úgy látszott, hogy a békés építőmunka lendülete továbbra is folytatódik, határa csak az emberi teljesítőképesség lesz. A járás 163 kereskedője közül 16-nak Pacsán volt üzlete. Nevüket érdemes feljegyezni, mert hamarosan megkezdődött az egyéni vállalkozások korlátozása, a közösségi tulajdon és tevékenység előtérbe helyezése. A 16 kereskedő a lakosság igényeit kielégítette az alábbiak szerint: 1. Marton István terménykereskedés 2. Horváth János vegyeskereskedés 3. Kopcsándy Károly nyersbőrkereskedés 4. Pánczél István rövidáru és vegyeskereskedés 5. Deák Károly ásványolaj kereskedés 6. Rád Józsefné cukorka, bazáráru kereskedés 214