Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A második világháború kitörésétől a pacsai járás megszűnéséig (1935–1950) - A község története 1945. április 1-jétől 1950. május 30-ig

7. Darvas Józsefné vegyes-, kötött- és rövidáru kereskedés 8. Kovács Zsigmond vas-, kerékpár- és fémáru kereskedés 9. Nagy János II. vegyeskereskedés 10. Krausz György mezőgazdasági terménykereskedés 11. Crizáki János cukorka- bazáráru kereskedés 12. Pammer Jenő látszerész 13. Horváth Sándorné edény- és bazárárú kereskedés 14. Zsuppán Jánosné cukorka-, tojás- és rövidáru kereskedés 15. Nagy Péter mészkereskedés 16. Papp Zsigmond borkereskedés, telekügynökség

30 A község 1950. év állapotát és rétegeződését az alábbi adatok mutatják: A lakosok száma: 2386 A lakóházak száma: 513 A lakosság foglalkozás szerint megoszlása iparos 59 kereskedő 16 üzemi munkás 39 értelmiségi 54 napszámos 37 kisbirtokos 218 középparaszt 56 kulák 7 pap 2 tanító 10 apáca 2 Ekkor még három kastély állt a közigazgatási egység területén. Pacsán a tulajdonos Hertelendy Józsefné, a szobák száma 13, a beépített légköbméter 776. Andorházán a tulajdonos a Közületi Ingatlanközpont Zalaegerszeg, a szobák száma 15, a beépített légköbméter 776. Zalaigricén a tulajdonos a Népjóléti Minisztérium, a szobák száma 11, a beépített légköbméter 913,66.

31 A járás még működött; utolsó alkotása a pacsai felszabadulási emlékmű volt, melyet közadakozásból, 1.900 Ft költségvetéssel építettek. Az avatás 1950. április 4-én volt, ünnepélyes külsőségek között.

32 A merev arcokról nem lehetett leolvasni, hogy az erőltetett átnevelési politika még nem hatolt a lelkek mélyére, de az iskola nevelési értekezletén elhangzottak ezt igazolták. A testület sajnálattal állapította meg, hogy az énekkaros tanulók nem szívesen maradnak ott az iskolában karénekre a tanítás után. Ezért úgy döntöttek, hogy az énekkari órák idején az egész felső tagozatnak ott kell maradnia, és a nem 215