Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - A második világháború kitörésétől a pacsai járás megszűnéséig (1935–1950) - A község története 1945. április 1-jétől 1950. május 30-ig

26 Ft 25 Ft 12 Ft 2,40 Ft 20 Ft 40 Ft 20 Ft

20 Egyéb kereseti lehetőségek: Géperejű napszám ló, öszvér, ökör napszáma igás tehén kézi napszám sírásók díja (egy sír) Összehasonlításul: 1 q búza ára 1 évi ipartestületi tagdíj A község szántóföldje 2400 hold volt, amely fele-fele arányban oszlott meg a tavaszi és őszi növények között. A törpe- és kisbirtokosok is természetesen arra törekedtek, hogy saját ellátásukat biztosítsák, ezért a határ rendkívül tarka képet mutatott. Gyakran a fél holdnyi területet is megosztották, ahogyan a szükség kívánta. A hagyományos növények mellett 14 holdon már napraforgót, 8 holdon rostlent, 12 holdon mákot, 8 holdon bíborherét vetettek. A 180 holdnyi babot továbbra is a kukoricával együtt termelték.

21 A megváltozott körülmények között is hosszú ideig fontos szerepet játszott a kender. Az igénytelen rostnövényt főleg a szegényebbek termelték. A legtöbb család elegendő tapasztalattal és megfelelő eszközzel rendelkezett a feldolgozásához. Learatás után kiszárították, majd kévékbe kötve a vásártér melletti tóban vagy a Komakúti dűlő feszíni vizeiben áztatták. A munka további fázisait már otthon végezték. A fonás általában a szántóföldi munkák szünetére, a téli időszakra maradt. A munka nagy kézügyességet igényelt, de mellette jól lehetett társalogni, ezért a hosszú téli estéken az asszonyok gyakran gyűltek össze, hogy kellemesebben, gyorsabban teljen az idő. A fonalat a helyi takács szőtte meg. Felhasználási lehetősége roppant változatos volt: ebből készültek az asztalterítők, abroszok, a kenyérsütéshez használt, un. szakasztóruhák, de a legügyesebb asszonyok munkaruhát is varrtak a férjüknek. A kenderből készült vászon rendkívül tartós volt. Sok háztartásban még ma is használatos. Összességében ez az év sok újat hozott: mész-, cement- és építőanyagkereskedés nyílt, elkezdődött az ásványolajtermékek árusítása, a környéket is szolgálta a szövött- és kötöttáruk boltja, és fellendült a borkereskedelem. Igaz, a 760 hl borból csak 250hl-t ítéltek jó minőségűnek, de felvásárlási ára a gazdákat a korszerűbb szőlőfajták telepítésére ösztönözte. A község vezetői hosszabb távra terveztek. A Zalaegerszegen megnyílt gazdaképző iskolában két alapítványi helyet létesítettek, fenntartva az oda küldendő ifjak kiválasztásának jogát.

22 Az év szép eredménnyel zárult: az alapvető feladatok ellátása után a községnek maradt még pénze, amit a Pacsa és Vidéke Hitelszövetkezetnél he213