Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Válság és felemelkedés (1929–1939) - Nehéz idők (1929–1933)

A fizetések vásárlóértékét jobban érzékelhetjük, ha összevetjük őket az 1933-as év januárjában tartott vásár állatáraival: igás ökör 150-250 pengő növendék marhák 60-100 pengő tenyész tehén 150-250 pengő tinó 100-200 pengő vágó tehén 30-70 pengő borjú 30-40 pengő hidegvérű igásló 150-300 pengő vágó ló 40-80 pengő Ilyen alacsony árak mellett sem volt nagy forgalom: a felhajtott 1.136 állatból mindössze 348-at adtak el.

27 Nyáron újabb jégeső sújtotta a határt, és a burgonyatermésben olyan kárt okozott, hogy holdanként átlagosan mindössze 3-4 q-t tudtak betakarítani a gazdák, ami alapjaiban érintette a lakosság ellátását, hiszen a legszegényebb rétegeknek a kenyér mellett a burgonya volt a legfőbb táplálékuk. Becslések szerint mintegy 400 q hiányzott a korábbi évekhez viszonyítva.

28 Félő volt, hogy megismétlődik az 1932-es év természeti csapássorozata. 1933-ban is mostoha volt a faluhoz a természet: ebben az évben a kukoricatermés volt rendkívül gyenge, a jégeső pedig a szőlőhegyet választotta ki magának. A kár 50% körül volt, de a megmaradt termés is silány bort ígért, ezért sok gazda, aki a bor árából akarta kifizetni az adósságát, most ismét nehéz helyzetbe került. Nem csoda, hogy a lakosság egyre fogékonyabb lett a politikai kérdések iránt. Amikor az 1927-ben alakult Revíziós Liga nagygyűlést szervezett a falu főterén azzal a céllal, „hogy a járás lakosságát sorompóba állítsa a trianoni béke revíziójáéit folytatott küzdelemben",

29 a lakosság rendkívül nagy lelkesedéssel készült a rendezvényre. A falu határában hatalmas díszkaput állítottak a vendégek fogadására, a szónoki emelvényt pedig zöld gallyakkal és virággal díszítették föl. A Keszthelyről érkezett vendégeket a jegyző üdvözölte, majd népviseletbe öltözött lányok virágcsokrokat adtak át nekik. Ezután szentmise következett, ahol a plébános „hazafiságtól izzó szentbeszédet tartott",

30 mintegy előkészítve a hangulatot a nap fő eseményére, a nagygyűlésre. Becslések szerint a rendezvényen körülbelül 2.500-3.000 ember vett részt, és az eső ellenére végighallgatta a szónokokat, akik közül a legrangosabb Drózdy Győző, a Magyar Falu főszerkesztője, országgyűlési képviselő volt. A főszolgabíró háttérben maradt, és a főispánnak bizalmas jelentésben számolt be az eseményekről. Ebből tudjuk, hogy az ősz folyamán Drózdy, 162