Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón

takarítást. A képviselőtestület ennek ellenére csak alispáni nyomásra jelölte ki a közdűlőutakat, és vállalta el azoknak karbantartását. 1908-ban nyílt alkalom ismét, hogy a község beléphessen a telefonhálózatba. Ezt azonnal meg is tette, sőt, mivel korábban nem tudott hozzájárulni a megyei fejlesztéshez, most azt is pótolta. Vállalta, hogy a postától a jegyzői hivatalig fedezi a teljes költséget, a község határában az oszlopokat saját erőből biztosított fuvarral megfelelő helyre szállítja, és felállításukhoz kézi erőt biztosít. 1908-ban a község egy régi nagy álmát látta megvalósíthatónak, amikor Zalaegerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestülete vasútvonalat kért. Elképzelése szerint az új vonal érintette volna Pacsát is. A tervezett nyomvonal Keszthely, Pacsa, Zalaegerszeg, Körmend volt. A képviselőtestület hamar fölmérte a nagy lehetőséget, és erejéhez mérten támogatott minden elképzelést, még azt is, hogy a kormányhoz küldendő deputációnak tagja legyen. Nagy kár, hogy a kezdeményezés nem valósult meg az eredeti formájában. A tervezett útvonal a domborzati viszonyok és a vasúttársaság megváltozott elképzelései miatt nem valósult meg.

24 Az 1920-es évek elején további feladatok merültek fel. Új utca nyitására gyűlt össze igény, annak ellenére, hogy voltak még beépítetlen telkek a Deák Ferenc, a Kisfaludy és a Fő utcában, azonban az építkezni vágyók azokat nem akarták igénybe venni. A tanulók létszámának növekedése miatt legalább két tanterem építése vált szükségessé. A pénzügyőri szakasz letelepítését is el kellettt kezdem, de erre már csak magánháznál adódott lehetőség.

25 A főispán felmérést készített a megyében a kivándorlási helyzetről. Nagyrészt az eddig vázolt és várható fejlődés, valamint az aránylag jó és rendszeres kereseti lehetőség következményeként a falu jegyzője azt jelenthette, hogy 1909-ben kivándorló nem volt. Ugyanebben az évben a jóval kisebb Búcsúszentlászlóról 44 férfi és 17 nő, Hahótról 10 fő hagyta el az országot.

26 Álljon itt 1910-ből az urasági számadó kanász évi fizetése: • 64 mérő gabona (kb. 30 q) • 128 korona készpénz • 1,5 katasztrális hold kukoricaföld, amelyet bevetve kapott. A megmunkálás az ő dolga volt, és a termés is az övé lett. • 2 urasági szekér takarmány. Az „urasági" jelző rendkívül fontos volt: a helyi uradalomban nagyszarvú szilaj marhákat tenyésztettek, azok voltak az igavonó állatok. Az igénytelen, de rendkívüli munkabírású és erős „szilajokból" általában négyet fogtak egy szekér elé, melyre a faluban divatos gyenge igavonó állatok után akasztott kis szekerek rakomá103