Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón
nyának négyszerese is ráfért. • 1 urasági szekér szalma • 40 kg só • 2,5 öl (kb. 8,5m 3 ) tűzifa 27 • Az elég szép díjazás mellett még megillette a számadó kanászt az eladó sertések árának 1%-a, igaz, ebből az állatok időarányos tartási költségeit levonták. 1910-ben a pacsai malomban már volt központi minta alapján készített, de a helyi körülményekhez igazított munkarend, melyből a munkások pontosan tudták, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak. Egyértelmű, tömör, helyenként rugalmas szabályzat volt ez, amely a munkaviszony legfontosabb elemeit is rögzítette. A munkás belépéskor köteles volt leadni a munkakönyvét. A napi folyamatos üzem reggel 6-tól este 8-ig tartott. Munkaközi szünet 8:00-8:30-ig, 12:00-13:00-ig és 16:00-16:30-ig volt. A szünet a munkavégzés folyamatosságát nem gátolhatta. Rendkívüli esetekben a munkások kötelesek voltak éjjel is dolgozni, megfelelő váltással. Az éjjeli műszakra 16 éven aluliak csak az iparhatóság külön engedélyével voltak beoszthatok. Tanoncnak csak 12 év feletti gyermeket vettek fel. A dolgozók havonta kaptak fizetést, amelyből csak a betegsegélyző díját és az esetleg kirótt bírságpénz összegét vonták le. A hanyag munkást első esetben megdorgálta a munkaadója, ha ez nem használt, akkor 1-5 koronáig terjedő pénzbüntetés is kiróható volt. A gépek kezelőinek szigorúan előírták a védőfelszerelés használatát. Ennek elmulasztójára rendkívül magas büntetés várt, akár 200 koronát is fizethetett, de még az elzárást is kilátásba helyezték. A legkisebb balesetet is azonnal jelenteni kellett a munkaadónak, a munkást pedig orvoshoz küldték. Az összes bírságpénzt a balesetet szenvedett munkások segélyalapjába fizették be. A munkássegélyezési díj egyharmadát a tulajdonos, a többit a munkavállaló fizette. A munkaviszony felmondás vagy elbocsátás révén szűnhetett meg. A kölcsönös felmondási idő segéd esetében 15 nap, magasabb beosztás esetében 3 hónap, amely érvényes volt, akár a munkáltató, akár a munkavállaló kívánta megszüntetni a munkaviszonyt. Záradékként megjegyezték, hogy a munkás azonnal elbocsátható, és azonnal felmondás nélkül ki is léphet az Ipartörvény 94. és 95. §-ában részletezettek szerint. A 94. §-ban megtalálhatók azok az esetek, amelyek a munkáltatónak lehetővé tették, hogy a munkavállalót azonnali felmondással elbo104
