Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón

direkttermő, de főleg a Noah fajta helyett a gazdák korszerűbbeket telepítsenek, és a határ szőlőterülete ismét a régi legyen.

13 A fejlesztési kedv lendülete a századelőn csupán egyszer torpant meg, amikor a Zala megye területén kialakítandó telefonhálózathoz kellett volna hozzájárulni 1901-ben. A képviselőtestület sajnálattal közölte a főszolgabíróval, hogy anyagi eszközei teljesen lekötöttek, így „egyelőre" képtelen újabb kiadásokat vállalni.

14 Közegészségügyi szempontból rendkívül fontos volt a közvágóhíd létesítése 1902-ben, amely a zalaigricei út mentén levő Csúszó domb mellett épült meg. Nagyszámú állat levágására tervezték, de komoly higiéniai és környezetvédelmi feltételeknek kellett megfelelnie: a képviselőtestület kikötötte, hogy a közeli patakba sem vér, sem állati hulladék nem kerülhet.

15 Ugyancsak jelentős bevételt remélt a község a vágási díjból, amelyet a következőképpen szabtak meg: juh, kecske 10 fillér 1 év alatti szarvasmarha 40 fillér 1 év fölötti szarvasmarha egységesen 100 korona Többen kifogásolták, hogy miért egységes az egy év fölötti marhák vágási díja. A testület szerint arra azért volt szükség, mert másképpen „a mészárosok két éven felüli marhát soha nem vágnának, s a község lakossága ki volna téve annak, hogy mindig csak fiatal marhától származó nyálkás húst kapna." így azonban a fogyasztó élvezhető húshoz is hozzájutott.

16 1903-ban egy tűzesetnél a drága „föcskendő" a szakszerűtlen kezelés miatt elromlott. Ennek hatására azonnal elhatározta a képviselőtestület, hogy „a község értelmesebb lakói közül kiválasztott egyénekből tűzoltó egyesület hozandó létre."

17 Ugyanebben az évben hatékonyabbá tették a mezőőr munkáját is: hoszszú csövű fegyverrel látták el.

18 A Pacsa és Zalaigrice közötti úton a Cseke patak hídját annak elhasználódása és veszélyessége miatt lebontották, de már nem fából, hanem betonból építették újjá, abból a józan megfontolásból, hogy az hosszabb távon jobb, és ennél fogva olcsóbb is.

19 A megyei fejlesztési tervekben Pacsa is szerepelt azon községek között, amelyeket város jelleggel kívántak felruházni. Erről 1905. május 8-án született döntés Zalavármegye Törvényhatósági Bizottságának Zalaegerszegen tartott gyűlésén. Ez a szándék a megye minden járási székhelyére vonatkozott. A cél az volt, hogy „szépészeti szempontból szabályozottak legyenek"; erre azonban csak város jellegű települések és városok voltak kötelezhetők.

20 A kiszemelt települések nem nagyon örültek az elképzelésnek, többen sze101