Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - A fejlődés felgyorsulása a századfordulón

drágította ezt az építési módot; ezen csak a helyi téglagyár létesítése javított. Az erdőben szegény falu lakosságának arra nem volt módja, hogy fából építsen magának lakóházat. A lakások belső tere a módosabbaknál három, a szegényebbeknél két részre oszlott. A századfordulón olyan sok változás történt a faluban, hogy ma is megcsodáljuk az akkor élt emberek akaratát, kitartását és helyzetfelismerését. Minden igyekezetükkel azon fáradoztak, hogy a községet felvirágoztassák. Már 1894-ben létrehozták a faluban a napi piacot, aminek kettős haszna volt: megoldódott azoknak az ellátása, akik nem foglalkoztak mezőgazdasági termények előállításával, és jövedelemhez juttatta azokat is, akiknek csak esetenként volt eladó terményük, így enyhített a legszegényebbek helyzetén. Hamarosan akadt lakos, aki a háza előtti teret felajánlotta a piac céljára. Igaz, nem önzetlenül, mert szerette volna megszerezni ott helypénzszedés jogát. Indult is a pályázaton, de nem volt szerencséje, mert volt, aki többet ajánlott nála. A licitálási alap 20 Ft volt, a nyertes 27,20 Ft-ért kapta meg a jogot.

10 A helypénzszabályzatból tudjuk, hogy árultak itt baromfit, sertést és malacot, kosarakban és szekereken pedig terményeket kínáltak. A község vezetői igyekeztek mindenből pénz teremteni, és minden fejlődési lehetőséget megragadni. Az első kínálkozó alkalommal bérbe adták a homokbányát évi 2.447 Ft-ért. Ezáltal a község jelentős összeghez jutott, ugyanakkor azonban a helyi lakosok is csak térítés ellenében jutottak hozzá a fontos, de addig ingyenes építési anyaghoz. A képviselőtestület nem is ellenkezett, amikor 1892-ben a főszolgabíró átírt a községnek, és távírdaállomás létesítését javasolta. Az ülésen még vita sem volt, igaz, a jegyző nagyon ügyesen terjesztette elő a javaslatot. Az sem rendítette meg a képviselőket, hogy 80 Ft-tal kellett hozzájárulni az állomás létesítéséhez. Igaz, Schütz István kereskedő ebből - nyilván nem teljesen önzetlenül -, egyedül 20 Ft-ot vállalt.

11 Egy év múlva már arra is futotta, hogy új, az eddiginél nagyobb teljesítményű tűzifecskendőt vásároljanak. Mivel a mezei lopások megszaporodtak, állandó mezőőrt alkalmaztak, és becsületesen meg is fizették, egy évre 141,60 Ft értékben kapott gabonát. Emellett érdekeltté tették a tolvajok leleplezésében: a büntetéspénz 15%-a az övé lett.

12 A Zala Megye című lap 1901. január 27-én azt adta hírül, hogy Pacsán, a nagyvendéglő nagytermében 10 előadásból álló téli gazdasági tanfolyam indul, melynek legfőbb célja a szőlészeti ismeretek bővítése, hogy a 100