Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község eseményei 1526-tól

óta, Bel, azaz Zalabér „szünetel, temploma romokban", „Dewtk (Dótk) szünetel, temploma teljesen lerombolva".

90 1531-ben Béri Istvánnak még 6 portája volt és 8 szegény szabad jobbágy, 1548-ban már csak 3 félportás van, 2 új ház és négy szegény.

91 1572-ben Iwanczy János özvegyét említi az öszszeírás, mint akinek egy romos negyed portája van, 1573-ban még Hetyey Györgyöt is hozzáveszi szintén romos negyed portával.

92 Jellemző a zavaros időkre hogy az uraságok is eladják vagy elzálogosítják birtokokat. Pl. Szelestey Sebestyén fia, Gábor azért adja zálogba Béri Boldizsárnak béri birtokát „in hoc praesenti turbulento tempore" azaz „ebben a jelenlegi zavaros időben", hogy „in loco pacatiori" azaz „biztosabb helyen" többek között élelmet vehessen. A várról ez időben nem is hallunk, nincs jelentősége, hisz falai között nem talál a lakosság menedéket. Az 1581-82. év telén a Rábáig eljutott törökök visszaútjukon nem egy foglyot hurcoltak magukkal Bérből. Többek között a török hurcolta el: Kerekszenttamási Ippolthfy leányát, Katalint, Kaza Pál jobbágyot, Saller Györgyné Csaby Magdolnát, Hetyey Pált, akiknek azután csak busás váltságdíj fejében adták vissza szabadságukat. Hetyey Pálért Palásty György egy Fehérváron foglyul ejtett nagynevű török tisztet, Hasszán vajdát adta cserébe. Ennek fejében Palásty Hetyey rokonságától nem kevesebb, mint 3000 magyar Ft-ot kapott. Ez abban az időben óriási összeg volt. 1596-ban meg már ez áll az összeírás felirataként: „...in paludibus prope Ber" azaz „a lakosság már a nádasokban bújt meg". A törökök zsoldjában álló krimi tatárok portyáznak ez idő tájt egész országszerte. Elképzelhető, hogy milyen élet folyt akkor Bérben, még a földeket sem merték nagyon megművelni. Orbán Györgyről, a Béri vár vajdájáról olvassuk, hogy Orbanyosfaról az Orbánok elszármaztak a sok haramia miatt, és ő a „tatárjárás után" (törökökkel harcoló tatár segédcsapatok) szállotta meg Bért.

93 De különös, hogy a falu népe mindez ideig nem hódolt be a töröknek. Sajnos, Kanizsa elestével ez is megtörtént. A falu jobbnak látta az örökös zaklatás helyett az önkéntes behódolást. 1598-ban még ez áll az adóösszeírás felett: „Ber non subjecta", azaz még nem hódolt be, de már 1613-ban ez áll: „Beer subjecta" és utána: „Diversorum Nobilium 3 quarta, déserta domus 3". Tehát különböző nemesek három negyed portája, 3 lerombolt ház.

94 A reformáció szédületes gyorsasággal terjedt az egész országban, különösen az áttért főurak révén. Környékünk főurai is már nagy részben evangélikusok voltak, mint pl. Nádasdyak, Batthyányiak, a szomszédos Hagymássy stb. így itt is eléggé elterjedhetett már az új hit. 1639-ből Almássy Gergely névvel ismerünk is egy béri prédikátort. Papgyilkosság is történt a szomszédságunkban. Zalavég meg kimondottan protestáns anya13