Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község eseményei 1526-tól

egyháznak számított. De itt nem is annyira a vallási vonatkozás érdekel bennünket., mint inkább a vele kapcsolatos politikai események. Rudolf király irtó harcot indított a protestánsok ellen és nem engedte, hogy a vallási ügyeket az országgyűlés tárgyalja. A vallási sérelemben nemzeti sérelmet is látott a nagytöbbségben protestánssá vált magyarság. Bocskai vezérlete alatt felkeléssel védte meg alkotmányát és a protestánsok vallásszabadságát. (1604.) A harcok leginkább a Felvidéken dúltak, de hullámai átcsaptak a Dunántúlra is. A várak sorra hódoltak be Bocskai vezérének, Némethynek. így többek között: Keszthely, Szentgrót, Szombathely, stb. A kis Bér azonban dacolt, Ányos Kristóf várkapitánnyal az élen. Ez időben több levelet írt Batthyány Ferenchez, a Dunán inneni hadak kapitányához. 1605. szept. 2án többek között ezt írja: Nádasdy, Némethy és Hagymássy a felkelők vezérei. Hagymássy megfenyegette őt, hogy fejére gyújtja a várat. A török tatárokra várnak, és velük Sümegről a Rábán át akarnak Bécs felé vonulni, aug. hó 10-én kelt levélben panaszkodik, hogy a béri vár gyenge, segítség kellene. A király zsoldosai itt hagyták magára 10 emberével.

95 Aug. hó 14-én pedig ezt írja: „Ibrahim basa Némethyvel Szentgrót alá készül, az előhad már meg is érkezett..." „Budán átjött vissza alföldi birtokairól és hallotta, hogy Némethi segélykérő levelet intézett a basához, és felhasználta, hogy Batthyány Ferenc kiverte őt az országból."

96 1606-ban a bécsi békekötéssel ért véget az ellenségeskedés. A török által országszerte vezetett tizen ötéves háború is véget ért. Hivatalosan béke volt. De a magyarság részére a béke rosszabb volt, mint egy háború. Egy-egy csata reményt adott a végső szabadulásra, de a békében a török egyre jobban terjeszkedett, hisz senki sem háborgatta. Aki ezt megtette „békebontónak" számított mert a bécsi udvar keleten mindenképp békét akart, minthogy nyugaton annyira lefoglalta a harmincéves háború. így jutott Bér is annyiszor pusztulásra. A török békében messze elportyázott, fosztogatva, pusztítva a magyar falvakat. De ugyanezt tették a végváriak is. Összefogtak, és közösen ütöttek rajta a törökön. így adódott, hogy Nádasdy Pál halála óta (1630) 1637-ig Bér praesidium vesztsége 33 fő.

97 Végül is 1644-ben bekövetkezett a nagy tragédia is: „a török felégette Bért" ezt jelentette Batthyány Ádám, a dunántúli seregek főparancsnoka Esterházy Pálnak.

98 A Haditanácsnak pedig ezt: „A kanizsai törökök kirohanást téve, míg a béri várat ostromolni próbálták, nekik ellenállni akarván a mieink közül húsznál többen az összecsapásban maradtak."

99 A törökkel való összecsapás a jelenlegi Szövetkezeti Bolt és a híd között mehetett végbe. Csatornázáskor itt találtak török koponyát, meg a törökök táborozási helye, az „Agarét" is itt volt a várhoz legközelebb.

100 Milyen különös, hogy gyermekkorunkban e helyhez közel verdestük 14