Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A kápolna, temető, keresztek

cselekedte Batykkal is. (1925) A templom 1937-ben szabadult meg a régi fazsindelyes tetőzettől, és kapott új toronysisakfedést. Nagyobb méretű tatarozást, illetve belső festést Kovács József plébános végeztetett Szt. Margit szentté avatási évében, amikor népünk már alaposan benne volt a háborúban. Ekkor kapott a templom stációs képeket is, és bővebb világítást oldalkarok beiktatása által. A templom egykori csillárja remek alkotás volt. Sajnos az 1956-os földrengés a falakat eléggé megrepesztette, nem csoda, hisz ez a nagy épület valósággal táncolt a levegőben. Újabb tatarozást a Műemlékfelügyelőség előírásának megfelelően három szín alkalmazásával végeztek 1968-ban. A templom belseje új átrendezéssel, új padokkal egészen más képet kapott. A lourdesi oltár elkerült az oldalajtóval szemben lévő helyéről és egy új kőből készült barlangban kapott a szobor helyet a főbejárat mellett közvetlenül. A helyén lévő Szentsír bekerült az egykori oratóriumba. Ez egyúttal helyet adott az új gyóntatószéknek is, és hitoktatásra nagyon alkalmas helynek bizonyult. A Schreck család által 1926-ban hozatott Jézus Szíve szobor került a megüresedett északi fal közepére, egy magasan elhelyezett fali állványra. Ugyanez történt a mellék bejárat melletti Szt. Antal és kis Szt. Teréz szobrokkal is. Az ő új helyük a főbejárat két oldalán a kórus alatt. E tatarozást már Szabó Imre plébános végezte részben a Gondviselés által csodásan küldött segéllyel. (Lottó milliomosok adománya) Ő tataroztatta a templom külsejét is 1972-ben, és saját maga készítette a díszes szép vaskerítést a megújult templomkert köré, amelyből még jóval korábban a hősök kertje részére az északi háromszöget levágták. Eltűntek a régi nagy vadgesztenyefák, amelyekről Zalabér híres volt, és amelyekhez gyermekemlékeink tapadtak. A kápolna, temető, keresztek Hogy mióta lehetett a hegytetőn kápolna, nem tudjuk. Csak annyit tudunk, hogy a mostani Szt. Antal kápolna egy réginek az alapfalaira épült, és e régi még a szőlők védőszentjének, Szt. Mátyás apostolnak a tiszteletére volt szentelve. A mai Szt. Antal kápolna alapító levele így hangzik: „... Szala-Béri Helybéli belső és vidéki birtokosok mind közönségesen adjuk tudtára mindeneknek akiknek illik, hogy mi Szala-Béri Hegyünkben a Hegység költségeivel építtetünk egy Kápolnát Toronnyal együtt Páduai Szent Antal tisztcsségire, melly Kápolnának Conservatióját jövendőbéli időkre is magunkra válolván, ezután is az Hegységünk jövedelmeit ezen kápolnának építtetésére és minden pusztulásttul való mentségire fordítván, magunkat és utánunk következendő hegybéli birtokosokat kötelezzük. Melynek nagyobb erősségire és 40