Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A kápolna, temető, keresztek

elhitelére ezen levelünket tulajdon nevünk után tett saját kezünk keresztvonásunkkal és hegyünk szokott éleő pötsétével meg erősítve. Sig. Szala-Bér die 13 Júnii 1799. Aláírások: Egyház Atya: Fekete Mihály, Hegy Bíró: Kotsis István, Feő Eskütt: Páll János, Helség Öreg Bírája: Molnár Mihály, Kiss Bíró: Paál József és a három falu esküttjei. Coram me Stephano Szalay Parocho Loci. Coram me et per me Micaelem Fátyol I. Notárium Szalabériensem."

2 A kápolnának 1838-ban 680 Ft 32 kr. tőkéje volt. Ezt is 6%-os kamatra kiadták a lakosságnak. Még a zalavégi templom újjáépítéséhez is 50 Ft-tal járult hozzá a kápolna pénztára. Ez az összeg kegyes adományokból, végrendeleti hagyatékokból és a szüretkor összeszedett mustból adódott. Ez utóbbit a kápolnaatya szedte össze. Mindenszentekkor számolt el évenként a hegymester és az öreg esküdtek. A kápolna így saját magát tartotta fenn. Istentisztelet volt évente háromszor: Szt. Antal ünnepén, a keresztjáró napok végén és szüretkor.

283 Az első világháborúban elvitt harangját Halász Károly, a község legmódosabb gazdája pótolta 1925-ben.

284 A kicsi Nepomuki Szt. János kápolnát, jobban mondva zárt fülkét Horváth Nep. János uraság építtette, és tartotta fenn. Ünnepe előtt nyolcadot tartottak és a nyolcad elején, végén és a közbeeső vasárnapon körmenet ment oda.

285 A Szentháromság-oszlopot is az uraság állíttatta. Az ünnep nyolcada alatt körmenet ment oda is.

286 Szalay plébános a plébánia elé állíttatott egy keresztet, illetve kálváriát 1804-ben. E kereszt Külsőbér leégésekor 1893. október 6-án a nagy hőségtől ágyúdörrenés szerű robajjal szétrepedt és azóta is vaskapcsok tartják össze. A zalavégi és a batyki templom előtt is egy Szalay által állíttatott kereszt található a mai napiglan.

287 A falu népe nagyon sok keresztet, emlékoszlopot állíttatott a határban is és a kertjükbe is. Ezekről ő maguk gondoskodnak. Van viszont néhány, amelyről egy bizonyos alapítvány gondoskodik. Ilyen volt a pinkóci, a hármasi, a Vöröskereszt a mezőben és a batyki Szt. Flórián szobor az útkanyarban. Az alapítványoknál még olvashatunk néhány kereszt történetéről. A temető valamikor - miként a legtöbb helyen - a templom körül volt. Innen a német neve: „Kirchhof azaz „templomudvar". Zalabérben is az 1726-ban épült templomot temető vette körül. A mai temető is nagyon régi és sajnos, nagyon kicsi. Már a múlt századi püspöklátogatás is megjegyezte, hogy tele van, és minden sírhely kiásásakor csontok jönnek elő. Hiába adott már Horváth József uraság a fenti kiugró részben egy negyed holdat hozzá, ez sem sokat segített.

288 A nemeseknek Zalabérben külön temetőjük volt. Ez egy országos unikum! 41