Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A falu leírása
dék kies és termékeny. Rétjeit is dicséri, kétszer is kaszálnak rajta. A szőlőtermesztést minden író magasztalja, és borát jónak minősíti. 1780-ban Zalabérben 1165 kapásnyi szőlő volt. Régebben nagyobb erdőségek voltak a falu körül, de hogy szántóföldhöz jussanak, nagy területeket kiirtottak. 45 1780-ban az összes irtásból eredő föld 652 2/4 pozsonyi mérő föld volt, és 45 kaszás rét (163 hold szántó). 46 A falu határa közepes nagyságú. Különösen kevés a rét és az erdő, ami már a jobbágyságot illeti. Épp ezért rétet munka fejében bérelnek, és így jutnak fához is. Nálunk egy egész telek 18 hold szántóból és 6 szekér szénát adó rétből állt. Máshol ez átlagban több volt, pl. az Alföldön 32 hold és 4 kaszás rét. Ez azért mégiscsak a föld jobb minőségére utal. Urbáriuma nem volt a falunak, az uraságok kényük-kedvük szerint írták elő a szolgáltatásokat a falunak. „... ezen zenebonás hét esztendő alatt szolgálattyuknak rendi nem volt..." 47 „Horváth úr jobbágyai száma nélkül robotoltak marhával vagy gyalog.,, (1780) „Egerally jobbágyai hasonlóképp." Botka és Szegedy uraság pénzben fizetette a jobbágyi szolgáltatást. 48 Település szempontjából a falu „halmaz-falu" típus. Állítólag mindig ezen a helyen volt, és a településformája, a telkek rendje, elhelyezkedése az egész középkor óta nem változott. Három tömbből tevődött össze: Bér, Külsőbér és Lepoty. Az épületek téglalap alakúak, a telkek kicsik, az utcák zegzugosak. A húszas években még adódtak szabadkéményes, azaz füstös konyhák és boronából készült házak (faházak). A szőlőhegyen még most is találhatók ilyen fából és fonatból készült, sárral bevakolt pincék. 49 Közvetlenül a faluba öt hídon lehetett bejutni: 2 fa-, és 3 kőhídon. 50 Minden fontosabb helyen egy-egy vendéglő vagy kocsma: a vasúti állomásnál, a malomi útnál, a Zala hídnál és az egykori vár felé vezető út kezdetén. Valamikor talán itt kezdődhetett a település. Az egykori település középpontjában már a legrégibb idők óta - talán egy hatvanéves megszakítással megtalálható a katolikus templom. E helyen a katolikus restauráció után, 1726-ban 51 épült ismét a templom, majd a helyére 1762-ben 52 a mai napiglan is fennálló templom. Már 1815-ben volt a zsidóknak külön zsinagógájuk, és valószínűleg a temetőjük is az időből eredeződik. 53 Temető még kettő van: a jobbágynépé kezdetben az 1726-os templom körül volt, majd az új templommal a falu gyepűje előtt. Mindig kicsinek bizonyult, még akkor is, amikor Horváth József uraság hozzáadta a fenti kiugró darabot. 54 A nemeseknek országos unikumként külön volt temetőjük a falu mellett emelkedő domb tetején. Ennek a megnyitása is a 18. századra megy vissza. 55 Iskolája már - egyesek szerint - emberemlékezet óta van. 1925-ben 56 három tanterme volt az 1892-ben 57 megépült iskolának, három tanerővel. A falu első tanítójának nevét 1720-tól ismerjük. 58 S
