Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község eseményei 1526-ig

Volt az uraságnak egy szép kastélya nagyon szép kerttel. Mivel az 1830-as években Horváth Nep. János uraság volt az alispán, megyeháza is volt a kastély közelében.

59 Szintén a legrégibb idők óta van a falunak malma.

60 1925-ben még Zalaszentgróton rendelt a körzeti orvos, de a következő évben már helyben is lakott orvos, természetesen volt gyógyszertár is.

61 Piaca azonban a mai napiglan is Zalaszentgóton van. A falunk viszont ősi vásárhely, amely mezővárosi mivoltához hozzátartozott.

62 Közigazgatásilag 1848-ig mezővárosi rangja volt, azóta szabad kisközség.

63 Most is, mint ahogy régen a körjegyzőség, itt van a Körzeti Tanács, és a környező Tsz-ek központja 1969 óta.

64 1770-ben a szántói, 1786-ban a kapornaki, később az egerszegi, majd a századfordulótól kezdve a szentgróti járáshoz tartozik.

65 Postája még a 18. századból való, vasútállomása pedig a múlt század végéről. Mozi - ha privát kezdeményezésre is - de már 1925 óta működött, és kultúrháza könyvtárral szintén már nagyon régóta van az Iparos Olvasókör révén.

66 Zalabér község eseményei 1526-ig Községünk történelme a török idők előtt eseményekben elég szegény. Talán az ország nyugati felében való elrejtettsege eredményezte ezeket a csendes időket. Honfoglaló őseink minden bizonnyal jártak ezen a tájon, legalábbis erre enged következtetni Anonymus Krónikája, a honfoglalók „bevevék Vasvárt és a lakósok fiait tuszokul szedek. Innen pedig a Bolotun folyó mellett lovagolva Thyonhoz jutának és a népeket meghódítván tizenegyed nap Beszprém várába bejutának."

67 Vasvárról tehát Csehimindszent és Baltavár érintésével Zalabérnél érkeztek el a Zala folyóhoz, amelyet majdnem Kehidáig terjedő mocsaras, széles szakasza miatt „Bolotun folyónak" hívtak abban az időben. Lehet, hogy már akkor tulajdonul kaphatta egy „Ber" nevű vitéz Bér község területét, hisz a falu neve török szóból eredő személynév. Jelentése: ajándék, miként a zsidóban Anna vagy a latinban Donát, avagy a görögben Dóra. A falu ősi voltát mutatja, hogy egyszerűen a tulajdonosának a nevét viseli, minden hozzátétel (-fa, -falva, -háza) nélkül.

68 A falu nevének első előfordulása a 12. század második évtizedéből származó almádi apátság alapító levelében található meg. A monostor itt is kapott földet, rétet, egy tó felét, 5 szántó-vető háznépet és egy szőlőt vincellérrel együtt.

69 Ezután csak a türjei prépostság barabáshidai birtokának 1247. évi ha9