Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A zalabéri plébániáról kikerült papok és szerzetesek

300 К.-t hagyott. ll Kardos Gyula. Született Zalabérben 1850. márc. 3-án Kardos József kántortanító és Jeney Mária szülőktől. 1873. márc. 14-én szentelték fel. Káplán volt Jánosházán 1873. nov. 1.-1875. febr. 16-án bekövetkezett haláláig.

523 Schreck József. (Tóth) Taszilló. Zalabéren született 1903-ban. Szülei Schreck József és Tóth Gizella. Középiskoláit Keszthelyen végezte a premontreieknél, ahová általában a falu többi továbbtanulói is jártak. A cisztercita rendbe lépett és az újoncidejét Szentgotthárdon töltötte le. Majd Zircre került a teológia elvégzésére. Itt tette le 1925. jún. 25-én az örök fogadalmát, és még ugyanezen évben pappá is szentelték. Hosszú újmise nélküli évek után nagyon nagyszabású ünnepsége volt a falunak az ő újmiséje. Első beosztását a rend bajai gimnáziumában kapta, ahol - nem lévén tanári végzettsége - hitoktatói minőségben dolgozott. Még Szentgotthárdon is alkalmazta a rend gazdasági hivatalnokként. Sajnos olyan szenvedélyek rabja lett, hogy szülei vagyonát is eltékozolta, és a rend kénytelen volt, mint javíthatatlant elbocsátani. A világi papság sem vette fel tagjai sorába. A Nyilas Pártban viselt tisztséget, és emiatt a háború után bujkálnia kellett, majd éjjeli őrséget vállalt a zalabéri hídépítésnél, az ötvösi fakitermelésnél. Végül is Újpesten a zalabéri származású Polák Rudolf által alapított Fonó-Szövőgyárnak lett a portása, és ennek a nyugdíjasaként halt meg. Annak ellenére, hogy élete ilyen tragikus vágányra sodródott, nagyon sok jót tett a továbbtanulni akaró falubeli ifjúság érdekében. Igyekezett őket intézetekben, kollégiumokban elhelyezni (mint e sorok íróját is ). Kovács József plébános idejében mintegy papi és szerzetesi hivatás esője hullott a falura. Zalabéri plébánossága alatt 5 pap és 3 nővér került ki plébániája területéről. Németh Ferenc. Nem a Zalabéri plébániához tartozó Zalavégen született, hanem Kissomlyón (plébánia: Egyházashetye) 1911. jún. 9-én. Szülei 1914-ben költöztek Zalavégre. Kb. 15 évig élt Zalavégen. Középiskoláinak egy részét Kőszegen végezte a bencések gimnáziumában és a Kelcz-Adelffy Fiúnevelő Intézetnek volt lakója. E sorok írójának diáktársa és a Jedlikkörnek együttes tagja volt. Tehetséges, jó tanuló hírében állt. Az érettségi után a szombathelyi egyházmegyébe vetette fel magát. Itt szentelték pappá 1938-ban. 1940-ben Nancy-ban találjuk tanulmányúton. 1941-ben káplán Kőszegen, majd 1943-ban plébános Egervölgyön. 1947 óta Franciaországban Lille városában él, ahol jól jövedelmező kerámia üzeme van. Minthogy nem levelez senkivel sem, így nem sikerült tőle életére vonatkozó bővebb adatokat beszerezni.

524 Hosszú József. A zalabéri plébániához tartozó Batyk községben szüle77