Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község helynevei

Szikút: Szy nevezetűekről már a 18. században hallunk. 1772-ben Majláth, másképp Molnár János három hold földet akart a templomra hagyni.

382 E földek közül az egyik darab határos volt Szy János rétjével túl az országúton. Szy József, nagyváradi ügyvéd is még zalabéri születésű volt, és 1869-ben misealapítványt tett szülei és nővére javára.

383 Merkőce: A Zala völgyében még szerepel néhány helyen e név, de csak rét-megnevezésként. Minden bizonnyal annyit jelent, mint a vízben gyakran „megmerítkező". Agarét: A 1644. évi török csatározás emlékét őrzi. Itt harcoltak velük a szentgróti lovasok.

384 Aga török tisztet jelent. Külsőbér: Neve nem szorul magyarázatra. így nevezték már 1636-ban is, mint Bér külvárosát: „Beer suburbium", 1676-ban külön a „falu" jelzést kapja. A béri Baloghok lakó- és birtokhelye. Tégla-sűrűalja: A „sűrűalja" név helyi jelentése: lejtős erdőség alatti rész. Nicolo di Angelini olasz hadmérnök 1559-ben olyan térképet rajzolt, amelynek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy Zalabérben járt, és a helyszínen rajzolta meg e madártávlati térképet, mert a terepet ismerő jól ki tudja venni a falu környékét. E térképen látszik többek között, hogy a vár a Nemestemető alatt van a Zala és a domb között. A Tekevölgyet egy sor fával tünteti fel, mint keskeny völgyet, több sor fával a falut. De épp így fával bontottan rajzolta meg a „Berket", a „Tégla-sűrűalját" és a „Balaskót". Tehát felette erdőség volt az ő idejében. Ne feledjük, hogy Zalabér szántóföldjeinek is jó része irtásföld és rétjének egy része is (45 kaszás) irtásból származik.

385 Ez utóbbi a „Berek". Hogy miért „Tégla"? Lehet látni a meredek levágásból, hogy itt agyagot termeltek ki, és a barlangos lyukakból, hogy helyben ki is égették a téglát. Helyben volt a víz és a fa is. De hogy mikor? Nem tudjuk. Balaskó: A hagyomány azt tartja, hogy itt volt Zalabér elődje, a Frank birodalom, illetve Pribina fejedelemségének „Salapiugin"

386 (Zalaszeg, Zalaforduló) nevezetű helysége, amelynek templomát a hozzá tartozó, környék birtoklásával együtt a fejedelem a salzburgi érseknek ajándékozta 871 táján.

387 „Blaskó" nevezetűek léteztek talán itt is, mert pl. Ányos György várkapitánynak a menyét is Blaskó Teréznek nevezték.

388 (1679) De kérdéses, hogy e helyhez volt-e valami köze. Inkább talán a templom: „Basilika" görög neve is szolgálhat magyarázattal, hisz a két névnek közös a gyöke. Bandi út: A 1715-i összeírás csak kilenc gazdát tüntet fel, de az egyik közülük Bandi Pál.

389 Bandi nevezetű később is szerepel. Vízálló: Apáink emlékeztek arra az időre, amikor a vízállóban halat lehetett fogni és kendert áztattak. A dombokról leszaladó vizek mind itt gyűltek össze a tökéletlen lefolyás miatt mindaddig, míg nem csatornázták, és a dombokról a horhossá mélyült, gyakorta járt hegyi utak a vizet a falu 56