Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község helynevei

felé nem irányították. Az almádi kolostor a vizet a falu felé nem irányították. Az almádi kolostor a 12. század elején szőlő és vincellér mellett egy fél tavat is kapott Bérben.

390 Hol lehetett ez a tó? Talián-alja: Az ötvösi Talliánoknak volt valami köze a zalabéri birtokokhoz, különben nem másoltatták volna le az 1629-ben végbement Egerally örökség osztozkodási iratát.

391 Éppen az időben lakott Egerally János bozoli kúriáján Tallián János. Botka: Botka Bálint volt 1780-ban a falu második leggazdagabb urasága. Míg az első uraságnak, zalabéri Horváth Józsefnek 72 béri és 46 idegen hegyvámosa volt, addig Botkának 51 béri és 13 máshonnan való.

392 De hogy e hegy mióta viseli a Botka nevet? Lehet, hogy még korábbról, mert már 1515-ben is voltak a környékünkön Botka Dávidnénak földjei. Kustos: E mély völgy fölött most Szt. Antal kápolnája áll. De ez a kápolna egy réginek a romjaira épült a szőlősgazdák adakozásából 1799ben.

393 A régit Szt. Mátyás tiszteletére építették szintén a szőlősgazdák. Szt. Mátyás a szőlők védelmezője, őrzője volt. „Custos" annyit jelent, mint őrző. Hivatalosan az ünnepnapján kezdődtek a szőlőbeli munkák. Bogyai kapu: Az 1837. évben a keresztelési Anyakönyvben Bogyay Izabella Mária Terézia, Bogyay József megyei alszolgabíró és Novak Szidónia leányának Jegyzet rovatába valaki bejegyezte „pie existens in vindemiis", azaz Jámborul éldegél a szőlőhegyen".

394 A század eleiek még ismerték e jóságos, magányos nénikét. Bencsik: Ha nem akarunk szómagyarázatokba bonyolódni (Benti-sík, akkor azt mondhatjuk, Horváth Józsefné édesanyja Bencsik-lány volt. Nemestemető: Pontosan még nem tudjuk, hogy mikor kezdtek a nemesek ide temetkezni. De hogy a nemeseknek külön temetőjük van, azt már 1838-ban „országos unicumnak" nevezi a Can. Vis. Az Egerallyak egyik leszármazottjáról a Halottak Anyakönyvében 1797-ből ezt olvassuk: „Sepultus in Coemeterio familiae", azaz a „család temetőjében tették sírba" Kiss János táblabíró urat.

395 Mindjárt a bejáratnál lévő keresztet ő állíttatta 1797-ben.

396 Cigányrét: Első említése 1629-ben, amikor is Ányos János Bér földesura és várkapitánya eladja a „Czigon-rétet" a vasvári káptalannak 100 Ft-ért, hogy a „Kettős Malom" nevezetű malmot újjá építhesse, és a családi birtokokra vonatkozó iratokat beszerezhesse.

397 Az értékét tekintve ez a rét biztosan nagyobb volt a mainál. Nevét a körülötte lakó cigányokról kapta, akik régi idők óta megtalálhatók voltak itt, mint „novus colonus"-ok, azaz „új jobbágyok". 57