Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér község helynevei

nek helyneveit nem emlegetik az írások. Ennek az a magyarázata, hogy itt nem nagyon volt szántóföld, hanem csak erdő, mocsaras tó, és a domboldalakon szőlő. Szőlőhegy-nevekkel viszont találkozunk. Ilyenek: „Lodor Zeoleo" (1588),

370 „Kalmár Zeoleo" (1590),

371 „Molnár szőlő" és „Budai szőlő" (1661).

372 Szántóföld helynév a részen egyedül a „Német szél" és „Kökényes tüske" (1778)

373 Itt volt a plébániai birtok. A „Német szél" helynév valószínűleg a kuruc időkből veszi eredetét. A „Kökényes tüske" pedig ma is kökényes. A „Molnár rétből",

374 mint hajdani központból kiindulva vegyük sorra a régi helységneveket. A nevek magyarázata néha talán erőltetett, nem lévén elég támpont azok eredetére. Gát: Említik már 1629-ben az Egerally-Peraesszy-féle osztozkodásnál.

375 Az „Eoregh rét" is osztozkodás tárgya. Nagysága 25 ember kaszáló. Majd 1733-ban a Nóvák testvérek panaszolják fel, hogy szegény megszorult anyjuk ezt is kénytelen volt Horváth uraságnak elzálogosítani.

376 A név onnan származik, hogy e rét a Zala, a vár gátrendszere és a domb által elvolt zárva. E gátrendszerhez tartozott az a nagy árok is, amelyet „Rabék kertjének" neveztek napjainkig. A vár tökéletesítése idején építhették ezt az árkot és az előtte való töltést, hogy a vár bejáratához való jutást északról minél nehezebbé tegyék. Ettől kezdve lett a „Hegyalja" út zsákutcává. Ma is csak gyalogszerrel lehet a Gátat ez irányból megközelíteni. Tekevölgy: Nem szerepel az írásokban. Ez volt az egyetlen út, amelyen járművel a várat meg lehetett közelíteni. Neve nehezen magyarázható. 1247ben egy határjárás mondja, hogy a Zala folyótól keletre menő mesgye egy bizonyos „Uchtkeht"

377 majorság területén ér a béri útra. Hacsak nem ennek a „Uchtkeht" szónak, amely valószínűleg útkettőzést jelent, az eltorzított alakja, de inkább tekenő - teknő - völgy. (U-teke-t) Vadkert: Ez a név ma már nem használatos. Apáink a Gát elejét nevezték Vadkertnek Hivatalosan nagyon sokszor szerepel egészen a 18. század elejéig, az Ányosok eltűnéséig. Már 1247-ben szerepel a neve, mint „villa vhothkereh", azaz Vadkert majorság.

378 Mint ilyet, mindig felsorolják az osztozkodásnál és öröklésnél. Pörgőién: E név eredete még 1308-ra megy vissza.

379 A Tűrje nembeli Pilgrim fia Pilgrimtől Béri Pósa fia, János és Márk vette meg a mezőt. 1629ben úgy említik, mint „Pörgölim".

380 Bozol: Már 1247-ben Acus asszony barlabáshidai birtokának határjárásával kapcsolatban mint „possessio"-t, azaz falut említik.

381 Szüntelen szerepel minden birtokfelsorolásban és örökségi ügyben. 1682-ben pusztult el végképp, és lett Bér része. Ma csak, mint dűlőnevet emlegetik. Nevének értelmezése ismeretlen. 55