Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Az iskola és a főtanító

leváltják. Az ő iskolája és lakása is fából van, és be van vakolva. Van két szoba benne és két kamra, de rossz állapotban. Kevesen jártak most is iskolába, úgyannyira, hogy a nagyon képzett Szalay plébánosnak az volt a különös ajánlata, hogy a házasságot az írni-olvasni tudáshoz kössék. Stólája: Temetéskor 7 kr, hirdetési céduláért 7 kr. Tüzelő fejében 4, 5 Ft-ot kap. Földje, rétje nincs. A század végén Fátyol Mihály a főtanító, kántor és jegyző.

361 Az ő idejében már egy kicsit alakul a jövedelem, amennyiben egy nyolcad holdnyi kertje van és 15 négyszögöl káposztáskertje. Majd kaszálóhoz is hozzájut a Vízállóban a plébános rétje végében. Ez a hely valamikor pálinkaégető volt, a közösség tulajdona. Horváth uraság bírta árendában, de özvegye, Ugranovics Franciska a kántornak adta át. A plébános megtoldotta 15 négyszögöllel. Párbérbe 1/4 pozsonyi mérő gabona és 6 krajcár. Saját magának kell beszednie. Tűzifa fejében 4 Ft-ot kap. Az iskola fűtéséhez a gyermekek visznek minden reggel és délután egy darab fát Szt. György napjáig. Jószágának szabad legeltetése van. Stólája a régi. Minden orgonálásért 15 krajcárt kap. A gyerekek tanításáért pedig mindegyik után negyed évenként 15 krajcárt. Az iskoláról még mindig azt állapítja meg az 1830-as Can. Vis., hogy igen szűk és rossz állapotban van. Ekkor már Simon Gábor a tanító és jegyző. A század közepéről ismerjük a tanító nevét: Kardos József.

362 Fia pap lett 1873-ban. De két év múlva meg is halt, mint jánosházi káplán. 1863-ban Kákossy Antal a kántortanító, a század végén pedig már a Boldizsár család vette át a kántorkodás és a főtanítóság tisztjét.

363 Ő még egy kis könyvet is kiadott 1903-ban „Vezérkönyv a zalabéri anyaszentegyházban éven át tartani szokott rendkívüli ájtatosságokhoz" címmel. A század végén már olyan sok a gyermek, hogy nem férnek el. A kerületi esperes követeli egy új tanterem megépítését és a tanítói lakás bővítését. 1892-ben - leégett a tanítói lakás - kényszerhelyzet előtt álltak: fel kellett építeni az új tanítólakást és az iskolát bővíteni. Egy egerszegi vállalkozó 3000 Ft-ért fogadta el a munkát. Kozáry Aurél vezérlete alatt a nemesség összefogott, és ki akarta vinni az iskola államosítását, mert akkor az állam épít fel mindent. El is mentek Csabrendekre a tanfelügyelőhöz. De a hívek a plébános biztatására ragaszkodtak az iskola egyházi jellegéhez, és vállalták, hogy adó formájában összeadják az iskola építési költségét. 1892-ben kész is lett az épület. De a rájuk kirótt összeget a nemesek és a környékbeli kisbirtokosok, akiknek zalabéri határban volt tulajdonuk, megtagadták. A főszolgabíró elé került az ügy, aki igenis az 1838. évi Can. Vis. kikötése alapján felszólította a nem fizetőket kötelességük teljesítésére. Ellenkező esetben adó 53