Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A Plébánia története - A plébánosok
a sírkeresztje halálának dátumával: 1840. március 18. Nagyon sok feszületet is állíttatott: Zalavégen, Batykon a templomkertben, Zalabérben pedig a plébánia mellett 1804-es dátummal. Ennek a felirata: „re DEM ptoris notl honorl eX plo Voto VIVoqVe zeLo posVIt StephanVs szaLal paroChVs zaLaberlensIs". 8.) Hámos József (1840-1853). Kedveltje volt az uraságnak. Már káplán korában az uraság a kastélyba hívta őt lakni. De ebbe nem egyezett bele az Egyházm. Hat. Ezért részére az uraság külön káplánszobát építtetett 1838-ban. Szalay halála után, mint kegyúr, őt jelölte az uraság a plébánosságra. Pejacsevics urasággal is jó viszonyban volt, így cserélte el kívánságára a batyki rétjét, és került egy tagba a plébánia rétje. Az általa készített jegyzőkönyveket és körlevélmásolatokat is őrzik a plébánián. 348 9.) Széli János (1853-1900). Ő kezdett hozzá egy História Domus-hoz, de nagyon kevésre jutott, mert amint a panaszokhoz ért, mintegy elmerült a kátyúban. Sok viszálya volt a gróf református tiszttartójával, majd magával a grófnővel is szembekerült, az ifjú gróf is nagyon félvállról kezelte. Pejacsevics grófnőnek az volt a kívánsága, hogy kedvéért reggel 1/2 9-kor misézzen. E kívánságának nem tévén eleget a grófnőt úgy magára haragította, hogy az többé nem engedte a kastélya előtt elmenni, inkább egy nagy kanyar beiktatásával kijjebb tetette a templomhoz vivő utat. 1863-ban teljes lett a szakítás a grófi család és a plébános között. De éppígy összekapott a nemesekkel is. Azok ugyanis sem az iskolaépítéshez, sem a leégett plébánia újjáépítéséhez nem akartak segítséget nyújtani. A költségeket ugyan az új uraság fedezte, de a fuvart a népnek, köztük a nemeseknek kellett volna szolgáltatniuk. Az új iskola 1892-ben épült a tanítólakással együtt. Ez utóbbi 1891-ben, a plébánia pedig 1893-ban égett le. Mindkét ügyet a bíróság elé vitte a plébános, meg is nyerte azokat, de igen meggyűlölték. 349 Főpásztorával sem volt jó viszonyban. így mintegy kényszernyugdíjba ment 1900-ban. Mindjárt plébánossága kezdetén tataroztatta a plébániaépületet, padlóztatta a szobát, a konyhába pedig tűzhelyet rakatott 115 Ft-ért. Keszthelyen a rokonainál halt meg. Emlékét Zalabérben a temetőben egy nagy kőkereszt őrzi. 10.) Osadinszky György (1900-1930). Nagyszőlősről, Ugocsa megyéből került ide. Nagy tisztelője lehetett a lourdesi szűzanyának, akinek a szobra már itt várta a templomban. De a szobor köré barlangot már az ő idejében hozatott egy jótevőnő. Saját maga is elzarándokolt Lourdesba 1910-ben, és az egyik üvegablakot a Szűzanya képével ő készíttette. Még jubileumi emléktablóján is a lourdesi oltár képével szerepel együtt. 1909-ben pedig a Szentföldön is megfordult. 350 Az ő idejében került templomunkba a művészien szép, fából faragott Szt. Antal szobor is és a hasonlóan szép szintén fából faragott Jézus Szíve-szobor is. Az előbbit 1903-ban szerezték be, az 50
