Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Az iskola és a főtanító

utóbbit pedig újmisés fiuk örömére a Schreck család ajándékozta 1927-ben. 1911-ben kifestette a templomot, és színes, nagy üvegablakokat rakatott be. 1913-ban új orgonát hozatott, és az első világháborúban elvitt harangok helyébe is az ő idejében szerzett a falu népe újakat. Ez utóbbiak ügyében ügyes káplánja nagyon sok műkedvelő előadást rendezett. (1925) Ugyancsak az ő idejében (1926) kapta a templom a villanyvilágítást. Hosszú idő után az ő plébanossága alatt szenteltek újból papot a falu gyermekeiből. 1930-ban halt meg. Síremléke a temetőben található meg.

351 11.) Kovács József (1930-1961). Pápáról, mint ottani hitoktató került ide plébánosnak. De már, mint káplán, ismerte a falut.

352 Hamarosan tataroztatta a hegyi kápolnát és a nepomuki szoborfülkét. Kérésére az új uraság, Neumann báró 1750 Pengő hozzájárulással káplán-és fürdőszobát építtetett. Ugyancsak az ő biztatására készíttetett az uraság hősi emlékművet is, és cseréltette le a templom tetőzetét, illetve a toronyfedést és a fazsindelyt. Egyúttal a templomot kívülről festették (1937). A belső festésre 1943-ban került sor, amikor a belső világítást is tökéletesítették, és keresztúti stációs képeket is kapott a templom. Minthogy a festés Szt. Margit szentté avatási évében történt, a diadalív közepét új szentünk képe díszítette. 1938-ban még egy kis Szt. Teréz-szoborral is gyarapodott a templom. Ez viszont már csak gipszöntvény.

353 A nyolcosztályos iskolát - hacsak hét osztállyal is - ő vezette be. A szőlőhegyen szép kilátású, erkélyes pincét építtetett egy magyarosan berendezett szobával. Szívós természetével kihevert harmincnapos mozdulatlanságban egy combnyaktörést. A hóval fedett jégen megcsúszott, és aki elsőnek odaérkezett és segítséget nyújtott, az a párttitkár volt. 1963-ban azonban szétszakadt epehólyagja vitte a sírba. Két évig volt csak nyugállományban. 12.) Szabó Imre (1963-). Kétéves adminisztrátorság után ő lett a plébános. Nagy technikai ügyességgel rendelkező egyén. Nagy gyakorlati érzékét igazolja a templombelső 1968. évi tatarozása, új, modernebb átrendezése, új padokkal történt bebútorozása, az egykori urasági oratórium oktatási teremmé, gyóntató fülkévé és a szentsír maradandó helyévé történt átalakítása. Nemcsak a saját temploma, de az egész környék paplakjainak és templomainak a kerítését az ő hegesztő ügyessége hozta létre.

354 Az iskola és a főtanító A zalabériek azt tartották már a 18. században, hogy falujukban „ember emlékezetet meghaladó idővel ezelőtt alkalmazták a lakósok az első tanítót." Ez az alkalmazás a nép részéről történt a plébános bevonásával. Ha túlzottnak is tűnik az az állítás „az emberemlékezetet meghaladó idő"-vei, 51