Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A Plébánia története - A plébánosok
templomot is tataroztatta. Egész vagyonát egy új építendő templomra hagyta. Ez fedezte az 1762-ben épült új templom költségeinek nagyobb részét. Nagy pontosságára vall, hogy 1745-ben a plébánia összes lakóját összeírta, megadva a párok mellett a gyermekeket, a család egyéb eltartottjait: özvegyeket, szolgákat stb. Akkor még Pakod is Zalabérhez tartozott. Összeírta az ő idejében áttért más vallásúakat is. 1758-ig 74 áttérést jegyzett be. 1760. február 27-én halt meg 62 éves korában. Kívánsága szerint a templom főoltára elé temették el. 343 5.) Farkas István (1760-1775). A kegyúr, Szalabéri Horváth Zsigmond özvegye, Hartwigh Rozália mindenképp a káplánt akarta plébánosnak, de az Farkas Istvánnal helyet cserélt, és így a kegyúrné is - ha nehezen is - végre mégis beleegyezett a cserébe. Farkas István is a nagyszombati szemináriumban végzett. Az ő feladatául jutott az új templom felépítése. Saját maga így jegyezte ezt fel: „Anno 1762 ex fundamentis novis aedifícare incepi Ecclesiam Szalaberiensem..." Ezenkívül sok mindent készíttetett és adott a templomnak. Ezeket fel is jegyezte az értük fizetett összeggel együtt: kelyhet, füstölőt, pluviálét, baldachint, albát, miseruhát stb. 344 Haláláról ez áll a Halotti Anyakönyvben: „1775. szept. 12-én Hóra media 2-da matutina defunctus est Sacramentis omnibus provisus A. R. D. Stephanus Farkas parochus Loci ас sepultus in Ecclesia penes parvam portám." 345 6.) Sidó László (1775-1794). Az ő idejében 1778-ban volt a Can. Vis. Ő ekkor 34 éves volt. Magyar mellett németül is beszélt. Ő is a nagyszombati Gen. Szemináriumban végezte teológiai tanulmányait. 20 éven át működött itt. 50 éves korában halt meg 1794. augusztus 17-én. 346 7.) Szalay István (1794-1840) Nagyon jószívű és áldozatos ember volt. Hamarosan nagy tatarozásra vette rá az uraságot. Ezt az 1797. évi dátumot vélik a templom építésének, noha ez csak egy alapos restaurálás volt, és sok minden megújult a templom belsejében is. Valószínűleg ekkor kerülhettek be a templomba a jelenlegi oltárok oltárképpel együtt és a szószék is. 1800ban pedig új plébániaépülethez fogott hozzá az uraság segítségével. Ez a mai plébánialak. A kápolna is az ő kezdeményezésére épült 1799-ben. Sok birtokot szerzett a plébániának itt is és előtte Szentgróton is. Lenti plébános hegyvámosát kifizette és még a szomszédoktól is vett hozzá. így lett a pap szőlőbeli birtoka 8 hold. Mindent a plébániára hagyott, még a Batykon vett berki rétet is. (1818) A templomot is többmindennel látta el: 1821-ben saját költségén 645 fontos (kb. 320 kg-os) harangot öntetett, majd két elrepedt harangból egy 353 fontos nagyságú t Szombathelyen. 347 Az ezüst felszereléseket is az ő idejében kapta a templom. Saját adományából még a mai nap is hirdeti a sekrestyéi szekrény e nagylelkű adakozó nevét. Öregségére sokan megcsalták, és egészen szegényen halt meg 1840-ben. A temetőben még áll 49
