Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A plébánosok

1639-ből már protestáns lelkész szerepléséről olvasunk. Ányos János várkapitánnyal együtt jelen van egy szentpéterfai jobbágy szabadon bocsátásánál Almássy Gergely, béri prédikátor is.

336 1678-ban Pétesházi Mihály a plébános.

337 Ritka hely, ahol ebben az időben pap található. A végvárakban, hacsak lehetett, tartottak papot. így volt ez idő tájt Bérnek is plébánosa. Ő valószínűleg a török Bécs ellen vonulásakor hagyhatta itt a falut. Ettől kezdve a katolikus megújhodásig egy Farkas István nevezetű egyén, mint licenciátus gondozta a környék híveit.

338 A katolikus restauráció után a következő plébánosok működtek Zalabérben: 1.) Szolmotz László (1718-1720). Esztergomi egyházmegyés. Ő temette el a fent említett Farkas István licenciátust a pakodi Szt. Margit templomban. 84 éves korában halt meg ez a derék, apostoli ember, aki legalább 48 éven át volt a környékbeli falvaknak lelki gondozója. A plébánia temploma fából volt. De, hogy a mainak a helyén, vagy Külsőbérben a plébánia helyén, ezt nehéz eldönteni. Mindenesetre még az ősi Szt. Miklós nevet viselte. Sokat betegeskedett két éves béri működése alatt. 53 éves korában halt meg 1720. május 18-án. A bejegyzés azt mondja: „megszentelt helyen temették el."

339 2.) Simonai János (1720-1727). Az ő plébánossága alatt épült a szilárd anyagból készült templom 1726-ban. Különös, hogy egy ideig nem volt védőszentje a templomnak, mintha csak nem is a régi folytatása lenne. Az ő ittléte alatt volt egy Acsády püspök által elrendelt összeírás.

340 3.) Lenty István (1727-1732). Szerzetes volt, mielőtt idekerült volna plébánosnak. Maga írja: „Ex ordinatione divina Superiorumque dispensatione ego Pater Steph. Lenty veni ad parochiam Zalaberiensem 14. Sept. 1727." Tanulmányait Nagyszombatban végezte, tudor lett. Bár elődjét még támogatták az egyházi fundusból, ő már megvett egy hegyvámost, és azt alapítványul hagyta, hogy legyen misebor. Ő építtette a ságvári templomot is. 1733-ban már ő jön, mint zalaszántói ker. esperes vizitálni. Mint veszprémi nagyprépost és generális vikárius 5000 Ft alapítványt tett a nagyszombati szeminárium javára, a veszprémi kispapok neveltetésére. Mint veszprémi nagyprépost halt meg 1760-ban.

341 1732-ben megfordult templomunkban Padányi Bíró Márton, mint a püspök küldötte, és Szalabéri Horváth Ferenc uraság temetésén ő tartotta a szentbeszédet „Isten erős karja" gondolattal, ezzel utalva a Horváthok címerére. Ő akkor még csak kanonok volt.

342 4.) Krizmarics András (1732-1760). Magyar mellett jól tudott németül is. Áldozatkész, jószívű embernek mutatja be életrajza. Nagyon sokat építkezett, tataroztatott. így a leégett plébániát újjáépíttette, és a nemrég épült 48