Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A Plébánia története - A plébánosok
gyének a végedi gyermekeknek. A pénzek kezeléséért a bíró felelős. De e feladatot 1872-ben maga a plébános vette a kezébe. 1834-ben március 18-án 40 batyki ház leégett. Batthyány Jánosné grófnő 1102 Ft-ot adott segélyként éspedig olymódon, hogy a kamatot az iskola és a mester kapja utána. Ezt évenként be kell venni a templomi számadásba! 1859 óta ennek is a plébános vette át a kezelését az előállott rendetlenségek miatt. 327 A pénzbeli adományok a pénz romlásával értéktelenné váltak, és velük az alapítványok is hatályukat veszítették. A plébániai vagyon részei meg a II. világháború után bekövetkezett változások révén köztulajdonba mentek át, kivéve a szőlőhegy egy részét, amelyet a plébános „háztájiként" a mai napiglan használ. A plébánia jövedelme, mint egyebütt az országban, a párbérből, más néven az egyházi adóból, az „államsegélyből", kongruából és az időnként változó stólából áll. A plébánosok Hogy a Béri Pósa fia Pósa, akiről már 1299-ben hallunk. Bérben működött-e mint pap, nem tudjuk, csak azt, hogy zalai főesperes volt. 328 Az első névleg is ismert plébános Békefy szerint Pál, aki 1333-ban 70, 1334-ben pedig 72 lapos dénárt fizetett be a pápai tizedbe. 329 1357-ből viszont „Petrus de Beer"-t ismerjük név szerint. 330 Ő is meghívott tanú volt János, veszprémi püspöknek az őrsi és a sasadi plébánosok ellen folyt perében. Tekintélyes plébánosok társaságában jelent meg, ott volt a keszthelyi, a rezi és a szántói plébános is. Itt meg kell említenünk, hogy Ortvay Tivadar az ő munkájában: „Magyarország egyházi földleírása a 14. század elején" az I. kötetében „Boch, Bozarek" (Batyk) helységet Bér fiókjának írja, de megemlít ott egy „Bartholomeus" nevű plébánost. 331 1360-ban „Kathlyn" Béri István. János fia özvegye betegágyban feküdvén egy hagyatéki ügyét a Benedek nevű béri papra bízza elintézés végett. 332 „...unanime discreto viro domino Benedicto Sacerdoti de predicta Beer et vicearchidiacono Zaladiensi..." A fenti özvegy Kokas Henriknek lett második felesége, és férje rávette, hogy fiára írassa Bér felét és tartozékait. 1437-ben - úgy látszik - a Hagymássyak újbóli szentgróti birtok viszszahelyezésében egy béri káplán „Miklós" is tanúként szerepel. 333 1489-ben pedig egy „Pál" nevezetű plébánosnak jószágait hajtja be Béri Boldizsár földesúr. 334 Közel másfél századig nem hallunk béri plébános említéséről, arról sem, hogy a belvillongások idején otthagyta a plébániát. Csupán annyit tudunk 1555-ből, hogy a plébánia szünetel. 335 47
