Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A Plébánia története - A plébánia birtoka és a plébánosok jövedelme
táns lelkésznek a várkapitány új felesége miatt volt Bérben tartózkodása és tekintélye) Az 1718-ban meginduló plébániának 10 hold földje, 7 szekér szénát termő rétje és 6 mérő őszi gabonája volt. Lipót császár 1704. évi rendelkezése szerint a plébánia részére a plébániát szervező földesúrnak kell a plébániai fundust adnia. Nálunk is ez történhetett, csak egy kissé különös módon. Ányos Zsigmond földesúr leányára, illetve vejére hagyta Külsőbérben lévő zálogban a Szabó családnak adott vagyonát. Horváth Ferenc, a vő - úgy látszik - sohasem váltotta vissza ezt a birtokot, amelyet a Szabó család viszont a plébániának ajándékozott. 307 1726-ban a plébános jövedelme minden házaspár után egy mérő gabona és 25 krajcár. 308 1748-ban már 1/16-od rész bort is kapott. Szegénynek minősíti az Egyházmegye és segélyt utal ki neki, mert az egész jövedelme 129 Ft 25 dénár. Hogy a 150 Ft kongruából és az 50 Ft-nyi vallásos alapból származó 200 Ft fizetség kijöjjön, 75 Ft 25 dénár kiegészítést kapott. Ez a segély a pozsonyi „cassa parochorum" juttatása. 309 De már a harmadik plébános, Lenti István egy hegyvámost vett valamelyik uraságtól azzal a szándékkal, hogy fundusként a plébániára hagyja a misebor miatt. Hasonlóképp Krizmarics plébános is olyan összeget tudott összegyűjteni, hogy az új templom építtetésének nagyobb részét ő fedezte a saját pénzéből. 310 Az 1778. évi Can. Vis. már azt a 19 hold szántót és 4 hold rétet sorolja fel. amelyek mindvégig a törzsvagyont képezték. 311 Ez a 19 hold három darabban volt: 10 hold az országút mellett, 3 a Német szélben a mellékútnál a Kökénytüske alatt. E földdarabból egy negyed hold örökös veszélyben forgott, a lakosság jószágállománya örökösen legelte. Ugyancsak a Németszélben a mellékút mellett, közel a szőlőkhöz volt még 6 holdja a plébániának Minden hold két pozsonyi mérővel volt bevethető. Még volt a plébániának Potyondi László feljegyzése alapján 3 holdja, amely vita tárgyát képezte, ügye tisztázásra várt. Zalavégen is volt pozsonyi mérőre való földje. 312 A plébániakert is kitesz két holdat. Rétje a földek végében volt az országút mellett egy, amely két kocsi szénát termett, egy darab pedig a mocsaras föld végében, ez három kocsi szénát adott évente. A harmadik rétje a plébánia mellett az uraság rétjei között a Zala partján. Ez kilenc kocsira való szénát jövedelmezett. 313 A földeket meg a rétet, legalábbis részben, a hívek művelték. (3 holdat a bériek, 2 holdat a végediek.) Ez az állapot 1838-ban sem változott, csupán egy fél hold rét jött hozzá, amelyet a plébános feltöretett. Most már csupán az aggszénát kezelik a falubéliek. 314 44
