Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A plébánia birtoka és a plébánosok jövedelme

1815-ben a pénzben történt jövedelem-bevallásnál a zalabéri plébános keveset vallott be. Megokolásul azt hozta fel: „quia nihil habentes obligantur praestare, bene habentes autem, utpote nobiles, ad nihil obligantur." (mert akiknek semmijük sincs, azokat kötelezik a juttatásra, a jómódúakat - értsd a nemeseket - semmire sem kötelezik.) A Napóleon elleni háborúban a gyűjtésbe nem ad semmit Szalay plébános, mert a franciák olyan nagy kárt okoztak neki.

315 1840-ben volt a tagosítás, amikor a szántók is, rétek is egy helyre kerültek. Ez utóbbi négy holdat tett ki és a plébánia közelében volt. Ekkor már Batykon is volt négy hold szántója és 3/4 holdnyi rétje. E rétet a sárvári vasútvonalnak az 1915. évi csatlakoztatása által kettévágták, és érte kártalanították. Most már összesen 30 hold földje volt a zalabéri plébániának, és a földeket maga a plébános munkáltatja.

316 Ezekhez jönnek még a fundusból (alapítványokból) eredő birtokok. Ez azt jelenti, hogy e birtokokkal bizonyos kötelezettség jár. Már hallottunk Lenty István plébános hegyvámosáról. Szalay plébános viszont megvette az egész hegyet, amelyben csak a szőlő 8 holdat tett ki, de még szántóföld és kaszáló is tartozott hozzá. A szőlő 50-60 akót termett.

317 Még a batyki Fekete-berekben egy rétet is vett Szalay plébános, amelyet szintén fundusként a plébániára hagyott. Ez két kaszálásra négy kocsi szénát termett. 400 Ft-jába került. Ezt a rétet Hámos János plébános elcseréltette Pejacsevics Ferdinánd gróffal, és így a fent említett zalabéri réthez került egy tagban.

318 (1852) Szalay István 1822-ben hitelesíttette végrendeletét a zalavári Konventtel. E végrendelet alapján a rét és szőlő fejében minden hónapban egy olvasott szentmisét kellett végeznie a mindenkori plébánosnak - ha lehet, szombaton - "ïï

5 Istvánért, szüleiért, Mihályért és Rozináért, és *û" testvérért, továbbá egy évfordulós requiemet. A kántor a kapott káposztásföld fejében énekeljen ezen az évfordulós gyászmisén.

319 Van egy fundus rét Zalavégen a Hosszúföldekre nyíló dűlőben. Érte Szentháromság hetében egy énekes misét kell hálaadó szándékkal végezni, utána processió tartandó az aranyadi hegyben lévő kereszthez. Ezt a Barthodeitzky család juttatta, minthogy visszanyerte vagyonát az elzálogosítás alól. A körmenet azonban csakhamar lehetetlenné vált.

320 Mielőtt a többi jövedelemre térnénk, összehasonlításként álljon itt két adat a pénz akkori értékéről: 1770-ben 1 font (kb. fél kg.) marhahús ára: 2 krajcár, 1 csirke 3 krajcár. 1651-ben 1 lúd 15 dénár, 1 kappan 10 dénár, 1 kenyér 10 dénár, 1 pár cipő 32 dénár, 1 süveg 50 dénár, 1 rőf morvái posztó 60 dénár. 100 dénár = 1 Ft. 1726-ban, mint már láttuk, a plébános 1 házaspár után 1 mérő gabonát 45