Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A plébánia birtoka és a plébánosok jövedelme

bából és egy pincéből állt. Az udvaron két istálló volt és egy pajta közös fedél alatt. A szobákat Szél János padloztatta le az uraság segítségével. Kovács József plébános 1932-ben nemcsak a folyosó oszlopközeit rakatta be, hanem a bejárat elé még két helyiségből álló épületszárnyat emeltetett. így alakult ki közvetlenül a bejáratnál egy tágas térség. Az új helyiségek egyike káplánszobául szolgált, a másik pedig fürdőszoba lett. Hidrofort állíttatott be és vízvezetékkel látta el a plébániát. Ebben Neumann uraság segítette 1750 pengővel.

299 Az istállót sokáig a Tsz. használta bérben. Még állnak ezek a melléképületek, de már más célt szolgálnak. Ugyancsak Kovács plébános építtetett a szőlőhegyre egy csinos pincét. Alul földpince, felül pedig magyarosan berendezett szoba. Előtte egy nagyon kedves kilátást nyújtó terasz.

300 A plébániának kezdettől fogva volt még két zsellérlakása. Az egyiket a plébános kocsisa használta, a másikban pedig lakó volt, aki évente 18 napi gyalogmunkát végzett érte. majd 1848-ban 100 Ft-ért megváltotta.

301 A plébánia birtoka és a plébánosok jövedelme A zalabéri plébániának már alapításakor biztosítva volt az anyagi alapja. Béri Pósa fia Márk és unokája István egy teljes sessióval gondoskodtak a plébánia javadalmáról. Ez a földterület közvetlenül a plébánia mellett feküdt az egykori kastélykert (ma Kertész u. stb.) területén. Továbbá még az egyik osztozkodó felett arra is kötelezték 1393-ban, hogy a kettősmalom jövedelméből, mivel az a hármasinál többet keresett, még évi száz mérő terményt is kapjanak a Szt. Mihály templomban tevékenykedő papok. E termény 100 mérő búza volt.

302 így érthető, hogy Pál plébános 1333-ban 72 és 1334-ben 74 lapos dénárt fizetett a pápai tizedbe.

303 Háromszor-négyszer annyit, mint a szomszédai. 1421-ben ítélkeztek a nem fizető plébánosok felett, a béri nem szerepel köztük, noha több környékbeli plébánost soroltak fel.

304 1489-ben pedig határozott jeleit látjuk jobb anyagi helyzetének, hisz jószágait a földesúr, Béri Boldizsár is megkívánta.

305 A 16. században nagyon elszegényedett Bér lakossága néhány uraság kivételével. Földönfutóvá lettek az emberek menekülve a belső viszálykodók és a portyázó törökök elől. A plébánia megszűnt, a templom rommá vált a nagy elhagyatottságban. Jó ideig nem is éledt újjá sem a templom, sem a plébánia. Birtokát bekebelezték az uraságok, mert a régi területen csak a templom maradt meg, de sem a plébánia, sem a birtoka. Az 1639-ben Bérben működő protestáns lelkésznek nagy tekintélye van, a várkapitánnyal tanúskodni megy egy jobbágy ügyében.

306 (De itt az a gyanúm, hogy a protes43