Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A plébánia épülete

A plébánia épülete A plébánia teljes felszereltséggel indult meg a 16. század elején, többek között plébánia lakással is. Helyét is tudjuk: a mai templommal szemben lévő épület helyén. A kertje melletti árok ugyanis mezsgyés volt az osztozkodásban szereplő egyik uraság földjével, amely ma a régi iskolaépület előtti út és a temető közé eső terület. Itt is maradt egészen az 1555-ben jelzett pusztulásig.

289 Itt Bérben az effajta pusztulásokat az uraságok egymásközti civódása szülte. 1543-ban rátört a béri várra Csaby Farkas, a cseszneki vár kapitányának a fia - valószínű, hogy anyja örökét biztosítsa.

290 Répássy, Csaby castellánusa, aki az egész akciót vezette, bizony nem kis mértékben pályázott az egyházi javakra. így üresedett meg a béri plébánia és lett rommá a templom. Ezért csak ennyit jegyez fel 1555-ben a vizitáló Gáspár mester: „Bér szünetel, a temploma romokban."

291 1639-ből ismerünk egy protestáns prédikátort, majd 1678-ból egy plébánost.

292 Tehát időközben csak volt itt pap és így természetesen paplak is. A katolikus restauráció után Szabó nevezetűeknek volt Külsőbérben zálogban bírt sessiójuk, amelyhez lakás, gazdasági épület, szántóföldek és rétek is tartoztak. A plébánia felújítása után hamarosan egy Szabó Istvánt temetett az első plébános a Szent Miklósról nevezett zalabéri templomban.

293 Ezt csakis úgy tehette, hogy a Szabók jótevői voltak a plébániának. Ők adhatták a lakást és a plébániai birtokot. Ezt látszik igazolni az 1731-1733-as egyházi összeírás, amely szerint az épület jó karban van, de a területe, amelyen helyet foglal, nincs rendezve.

294 A plébániaépület fából volt és 1745-ben Szentháromság ünnepén, azaz a templombúcsú napján pont az istentisztelet alatt leégett. Krizmarics plébános a saját költségén újjáépíttette, de ismét csak fából. Három szoba volt benne és két kamra. Ezeknek egyike nagyon rossz állapotban volt.

295 1800-ban Szalay plébános biztatására Horváth uraság egy új, kőből, illetve téglából készült plébánialakot építtetett.

296 Elöl két bolthajtású szoba, majd egy szabadkéményes konyha volt benne. Ez utóbbiba rakatott Szél János plébános új tűzhelyet. Káplánszoba 1837-ben épült hozzá, az uraság jóvoltából. 1843-ban rablók törtek be, ekkor épült a zárt oszlopos folyosó hozzá.

297 Az oszlopok közét 1934-ben falazták be és alakították ki a terjesen zárt folyosót.

298 Az épület zsuppfedeles volt, és a zsuppolás megújítása a három községre tartozott, mindegyik falura beosztva egy rész. A többi tatarozást az uraság vállalta, már ami az anyagi részt illette. Csak a fuvar és a kézimunka volt az uraság kötelessége. 1938-ban a plébánia épület két szobából, egy kamrából, egy cselédszo42