Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A templom

az új templomról: „A templom szilárd anyagból épült elsősorban Krizmarics kegyes hagyatékából, a földesurak és a nép hozzájárulásával."

267 Az építkezés gondja már Farkas István plébánosnak jutott, aki 1762-ben építtette fel a templomot. Nem lévén História Domus, a Halottak Anyakönyvének II. kötetébenjegyezte fel ezt az eseményt. Imígyen ír: „Anno 1762 ex fundamentis novis aedificare incepi Ecclesiam Szalaberiensem partim ex piis praesertim praedecessoris mei legatis, partim industrialibus privatisque connatibus Stephani Farkas eorum civium Szalaberiensium."

268 Az uraságokat nem említi, csak Krizmarics hagyatékát, s a saját és a polgárság adakozását. Állítólag az új templom, tehát a mai templom tornya a régi templomé. (Legalábbis részben.) E templomnak a felszerelése 1778-ban a következő:

269 Két oltár hordozható oltárkővel, (az egyiket Farkas plébános szerezte be), két kelyhe van, az egyiknek ezüst a kupája (ez is Farkas szerzeménye), a másik csak réz, a paténák is rézből, de mindegyik jól aranyozva. Egyetlen cibóriumuk, kupája ezüstből. A monstrancia is réz aranyozva és ezüst figurákkal ellátva. Van egy ezüst pacificále (kézi feszület), 2 aranyozott ezüst pixis szentolajoknak, 3 kicsi és egy nagy feszület, 8 miseruha, amelyből 3 foszladozó. Egyikről ezt jegyezte be Farkas plébános: „Casulum unam emi cum accessoribus apparamentis Ft 18" a másikról viszont: „Unam casulam renovári cunavi quae partim ex bisso rubeo, partim ex flavo ... Ft 6" Még a következőket jegyezte fel: „Albát vettem numeráiéval, karinget, purificatóriumot, azaz kehelyruhát korporáléval 15 Ft." Albája így öt van a templomnak. Misekönyvet is vett, az így kettő van. Nem említi a vizitációs jegyzék a vállkendőt, a füstölőt és a baldachint. Ezeket is Farkas plébános vásárolta. Zászló bőségben volt, az orgona rosszminőségű, a szószék viszont jó állapotban van. A templomnak van három harangja: egyik két mázsa és néhány kiló, a másik egy mázsa néhány kiló, és a harmadik nyolcvan kiló körül van. Keresztkútja azonban nincs a templomnak. A templom jövedelme részben harangozásból, részben pedig a perselyből és más adományokból származik. Ez 1778-ban 73 Ft 70 kr.-t tett ki.

270 A pénztárban közvetlenül 10 Ft volt. Adóssága nincsen a templomnak, sőt 6%os kamatra kiadott tőkéje van 365 Ft. E tőkét Ács György, templomatya őrzi és kamatját ő szedi be. Minden évben elszámol a plébánossal. Az 1772. évről három hold föld is fel van jegyezve, amelyet Majlát Molnár János hagyott a templomra. De ennek későbbi sorsa tisztázatlan.

271 Ez az 1763-ban elkészült új templom leégett és nagyon romossá vált. így hát alapos renoválásra szorult. Ez a Zalabéri Horváth család áldozatkészségéből meg is történt 1796-ban. Ezt a dátumot tartják a templom építési idejének. A főbejárat feletti dátum is csak egy alapos renoválásról beszél. 37