Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története

Amint fentebb láttuk, Szolmotz László, az első plébános egy Szabó László nevezetű egyént temetett el a templomban. Ez azt jelenti, hogy az illető nagy jótevője volt a plébániának. Valóban arról tudunk, hogy a Szabóknak zálogbirtokuk volt a mai plébánia körül, ezt adhatták a plébánia javára. E zálogbirtokot Horváth Ferenc uraság apósától megkapta, de - úgy látszik valószínűleg sose váltotta vissza, mivel a földesúr volt megbízva a császári rendelet alapján, hogy az újonnan alakuló plébánia fundusáról gondoskodjon. Ezt látszik igazolni az 1733. évi összeírás, amely megemlíti, hogy a plébánialak jó karban van, csak a helyének jogi kérdése nincs még tisztázva.

236 Ez az összeírás egy új plébánialak megépítését ajánlja - úgy tűnik fel a plébánia és a templom nagy távolsága miatt is. így érthető, miért van Zalabérben olyan messzire (1000 lépés) a plébánia a templomtól. Hogy e Szabóktól a plébánia esetleg egy ideiglenes fatemplomnak való épületet is kapott, az az írásból nem világos. 1751-ben a hívek áldozatkészségéből bővítették a zalavégi templomot. A batyki szintén a hívek adakozásából épült fel 1769-ben.

237 Zalabérben 1762-ben Krizmarics nagy hagyatékából, az uraság és hívek hozzájárulásából épült fel a mai, az előbbinél nagyobb befogadó képességű templom, a kápolna pedig a hegyi lakók és a szőlőtulajdonosok alapításából 1799-ben.

238 Az 1778. évi Can. Vis. azt mondja, hogy a plébánia hívei mind katoliFalu: összlakosság: ebből gyónásra alkalmas: Zalabér 749 568 Batyk 642 417 Véged 542 377 A püspök már 1815-ben beígérte a káplánt, noha a plébános nem óhajtotta. A püspök kikötése az volt, hogy legyen szoba a káplán részére. Horváth Nep. János uraság fel is kínált a kastélyban a számára kedvenc káplán részére egy lakrészt, de az Egyházmegyei Hatóság ezt az ajánlatot nem fogadta el. így az uraság a plébánián építtetett egy káplánszobát 1837ben.

240 Úgy tűnik fel ebből a rendelkezésből, hogy ez ideig nem volt hivatalos káplán Zalabérben, noha már vagy száz évvel ezelőtt rendszeresen jártak ide ferences atyák kisegítésbe.

241 így 1744-ben P.Beraardiusz, P.Hulyák Illés, P.Antalfy Bonaventura (1751-1754), P.Szécsenyi Róbert (1754-1756), P.Szalay György, majd 1833-ban P.Amandus és 1837-ben P.Ciril. Tulajdonképpen az első hivatalos káplán Hámos József volt, aki később a falu plébánosa lett.

242 33