Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A Plébánia története - A templom

1834-ben leégett a zalavégi templom egy nagy tűzeset kapcsán. 421 Ft-ot kapott a szomszédoktól. Legtöbbet Fekete Imre, a plébános kocsisa adta, 150 Ft-ot. Még a zalabéri kápolna is segítette a saját pénzkészletéből 50 Ft-tal. 1778-ban a sümegi kerülethez tartozott a zalabéri plébánia és abban is maradt 1900-ig, amikor is a szentgróti kerületbe osztották be.

244 1828-ban Zalabéraek 707 lakosa volt: 668 katolikus, 39 zsidó.

245 1836ban 896 lakosa volt: 869 katolikus, 6 evangélikus, 44 zsidó.

246 Az 1838-as a Can. Vis. szerint Zalabérben 843, Batykon 570, Csapón 61, Végeden 552 a katolikus hívek száma. Összesen az egész plébánián 2026 lélek.

247 A plébánia helyzetében jelentős változás nem történt, a filiák is megmaradtak. 1945-ben aztán Zalavég megint különvált. Erdélyből egy menekülő szerzetes itt állapodott meg, a híveket gondozásába vette, és azok kérésére a veszprémi püspök, Mindszenti József, a későbbi bíboros hercegprímás, önállóvá tette Zalavéget és az első plébánosává az említett szerzetest, Веке Kázmér, P.Zénó ferences atyát nevezte ki.

248 Zalabérben magában a felekezeti megoszlás imígyen nézett ki.

249 1877 1900 1910 1920 római katolikus 983 1171 1266 1318 görögkeleti 1 1 református 1 1 2 5 evangélikus 9 6 12 9 izraelita 95 72 63 51 A templom Zalabér község azzal a különlegességgel dicsekedhet, hogy területén már a honfoglalás előtt katolikus templom állott. E templomot még a község elődjében, a frank Salapiuginban Pribina mosaburgi (zalavári) szláv fejedelem építtette Szt. Hradbertus (Rupert) tiszteletére, Liutprand érsek szentelte fel. E templomot minden tartozékával együtt a salzburgi érseknek adta át örökös használatra. Ez 871 táján történhetett.

250 E falut és templomának helyét a Balaskó környékén sejtjük. A honfoglalás utáni időkből az első vallási vonatkozású hír 1251-ből való, amikor is a türjei premontreiek Batyk községgel együtt egy harangozót is kaptak, Pecsur nevűt.

251 Egy 1392. évi osztozkodás oklevele már egy, a század elején létező templomra utal.

252 E szerint már az első Pósa-fíak úgy rendelkeztek - és ők 34