Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

A zalabéri vár - A vár helye

megalakult Tsz., illetve állami gazdaság tulajdona lettek. A földhöz juttatottak száma: 204. Pótjuttatásban részesültek: 55-en. Ez a földosztás 1945. szept. 21-én volt.

139 Birtoklevelet akkor nem kaptak a gazdák. 1949-ben megtörtént az iskolák államosítása. Az iskola még csak négy tantermes, de már nyolc osztályos.

140 1960-ban kétcsoportos óvodahely készült, majd 1968-ban az új iskolaépület, amely újabb 3 tanteremmel bővítette a régi iskolát.

141 1960-ban egy száz méter hosszú híddal pótolta kormányzatunk a felrobbantott hidakat.

142 Ugyanezen évben a falu termelőszövetkezeti falu lett, 1969-ben pedig egyesült a szomszéd községekkel gazdaságilag és közigazgatásilag is.

143 A Tsz. 1965. évi adatai: Taglétszám: 171, 950 holdon gazdálkodtak, 203 db szarvasmarhájuk volt és 5 db traktoruk.

144 A kastély leégése jelkép volt, egy régi világ letűnt, és helyébe egy egészen új világ lépett. A zalabéri vár A vár helye Mint mindenütt, úgy Zalabéren is sok hiedelem kering a várat illetően. Úgy véli a falu népe, hogy a Nemestemetőben volt az egykori vár. Igen, hisz egy valóságos várárok siet a hiedelmek alátámasztására. De ez bizony csak a temető előírásos árka. E kis területre nehezen férne el egy hatvan katonával rendelkező váracska. Az is helybéli legenda, hogy alagút vezetett fel a dombtetői várba. Ez már a nagy költségek miatt is lehetetlen lett volna. Szegényes kis várunk jobbára boronafalból készült, még erre sem jutott tégla. Szintén hagyomány, miként sokhelyütt másutt is, pl. a szomszédos Zalaszegen is, azaz az aranyadi hegyben, hogy a vár kápolnájának tornyából lelőtték a harangot, és az a Zala folyóba gurult. Ezt a hagyományt olyannyira tartották, hogy a húszas években egy főiskolás által felbuzdított ifjúsági csoport nekivetkőzve kutatgatta a Zala medrét. Köveket találtak, iszappal egészen átitatott cölöpöt, de mást nem. A csatározók nem hordtak ágyút magukkal, és abban az időben örülhettek ha egy- kétszáz méterig hatásos volt az ágyúlövés. Hogy állt-e templom illetve kápolna a mai Nemestemetőben, nem tudjuk. Legfeljebb azt vehetjük biztosra, hogy e jó kilátó helyen valami őrhely csak lehetett, ahonnan veszély estén az illetékeseket azonnal értesítették, így a híd- és várőrséget.

145 Valószínűbb hagyományok pl. az hogy a várat vagy Nemestemetőt út kötötte össze a híddal, ahol vaskapu zárta el az utat.

146 Ez már a hídvámszedés miatt is nagyon lehetséges. Egy 1925. évi községi beszámoló hátlapjára ezt jegyezték fel a szájhagyományból: „Régi időkben Zalabér község a Zala folyó jobbpartján, kőfallal bekerítve vár volt. Téglamaradványokra legutóbb 23