Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)
A zalabéri vár - A vár helye
is bukkantak. A belterület tőszomszédságában fekvő un. Nemestemető helyén, amely egy magaslat a Zala folyó meredek oldalán, hajdan a vörös barátok klastroma állott, amelyet körülvevő védőárok a mai napiglan is megvan ... Az adatok szájhagyományból szerzettek." 147 Sajnos ebben is sok minden a fantázia szüleménye. Talán a második világháborúig fennállott „bástyának" lehetett valami elődje védelmi, célzattal. 1688-ban a Haditanács iratai között ezt találjuk feljegyezve: „...Weer (németesen Bér neve) ... egy kicsi, de jól védett hely." 148 Kolostorról sose olvasunk. Most pedig lássuk, mi a valóság! Nicolo di Angelini 1560-ban készült térképe hűségesen hegytetőre rajzolja a hegyi várakat, és a síkságra a mocsárvárakat. Bér és Szentgrót vára is lent a síkon állt. Bér környékét olyan hűségesen rajzolta meg, hogy még a dombokat, völgyeket is fel lehet ismerni. Azaz járt a helyszínen. Madártávlati térképen a béri vár a nemestemető és a Zala folyó között van. 1569-ben pedig Giulio Turco hadimérnök mérte fel sorra a várakat. 149 Várrajzán a béri vár egy szigeten foglal helyet. De az írások is ugyanezt bizonyítják: „a malom a vár előtt van", „a vár mellett van", „a vár területén". Az Ányos János által eladott „Cigányrét" is a vár mellett van. 150 Tehát kiderül, hogy a mai „Molnár rétben". Egy mai terep ismerő mit látna még a várból? Csak azt venné észre, hogy a Molnár-rét hepehupás, nem úgy, mint az előtte fekvő gáti rét. Azt venné észre továbbá, hogy a „Rabék kertjek alatt" az eddig vékonyka Zala meder kiszélesedik, a Cigányrétnél ismét öblöt alkotva fordul el derékszögben látszólag egy mesterségesen ásott mederben. Ugyancsak ezt találja a malom alatt, egy nagy öblösödést és utána széles medret. Hát íme, az egykori várárok. Még talál valami érdekeset a szemfüles megfigyelő A „Rabék kertje" egy mesterségesen készített nagy árok, előtte töltéssel. Lehet, hogy vizesárokká tudták tenni egy zsilippel. Köveket, cölöpöket találtak a mederben. Mire kellett mindez? A vár Gát-felőli bejáratát így északról teljesen lezárták. Ma is csak gyalogszerrel lehet itt közlekedni, mert a „Hegyalja út" (Táncsics u.) zsákutcává lett. Kocsival csak a Teke-völgyön át juthatnak az emberek a rétre és szőlőhegyükre. így lett a rétből „Gát". Hogy nézett ki a váracska? Nicolo Angelini térképén még nem rajzolta a szigetbe a várat. 1561-ben azonban nagy munkát végeztek rajta: körülvették dupla palánkkal, azaz rőzséből font fallal, és közét földdel töltötték fel. A földet a meder kiásásánál nyerték. így Giulio Turco rajza már négyszögletes szigeten ábrázolja, a sarkokon ötszög alakú ki szögeiléssel. E felmérési rajz szerint maga az erősség két lakótoronyból állott, és valóban ezt igazolják a későbbi oklevelek is. E tornyok egyikéről olvassuk, hogy 1589-ben Hosszútóthy Sebestyén fia, Kristóf és társai Ányos Boldizsárnak, feleségének 24