Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér eseményei 1914-ből

sok jót tenni a földijeivel. A forradalom augusztusban megbukott, Huszti és társai Keszthelyre, majd Sümegre kerültek börtönbe. Később Huszti Bécsbe emigrált, onnan tovább a Szovjetunióba, ahol nagyon magas pozíciót töltött be.

13ü A háború okozta infláció egy bizonyos fokon megállt, és e színvonalon tartotta magát. Mértékére jellemző, hogy egy tehenet pl. 4 millió Koronáért lehetett venni. Az 1926-ban megjelent Pengő 8000 Koronát ért. Egy mázsa búza így kb. 29-30 Pengőbe került.

131 1925-ben falunkban is volt földosztás, de nagyon kevés földet osztottak ki, azt is Guttmann báró gyengébb minőségű kányakúti és vicsori földjeiből.

132 45000 négyszögöl volt a kiosztott birtok. Telket is kaptak az igénylők Bencsikben Kozáry uraság szérűskertjéből. Kezdett a gazdasági élet fellendülni. Az egyházközség is tudott már új harangokat hozatni a régiek helyébe. A harmincas években azonban iszonyatos gazdasági váltság szakadt a népre, nyomában szörnyű munkanélküliség. 1931-ben a búza ára már csak 9-12 P. volt, sőt ennél is kevesebb 3 P-s bolettával, azaz adóba beszámított összeggel.

133 A hősi halottak elég sokára kaptak emlékművet. Br. Guttmann fia, László részére illetve emlékére hamarosan egy lovas szobrot állíttatott a kastély elé. (Ez később Rádiházára került.) 1934-ben Guttmann báró utóda, a veje Neumann Károly a kastélykertet övező bástya végébe (ma Nagy Lajos lakása) elkészíttette a hősi emlékművet, amely tulajdonképpen a mostam, rajta még két sassal.

134 Előbb már a falu és környékének vadászatot kedvelő emberei Lövöldét létesítettek a Zala partján, amelyet a nép „Hősök Ligetének" nevezett, mivel minden fája egy-egy háborús hős nevét viselte.

135 A második világháború hamarosan új lakókat hozott a faluba, a külföldre költözött Neumann uraság kastélyába lengyel tisztek költöztek tisztiszolgákkal. A Magyar Államtól kapták zsoldjukat, de a község népének is segítettek munkájukban. Itt is maradtak egészen a német megszállásig. 1943-ban maga a pápai Nuncius, Angelo Rótta bíboros is meglátogatta őket.

136 Magyar népünk is kénytelen volt belekapcsolódni a háborúba 1942-ben. Emberben nem volt olyan nagy a falu vesztesége sem, mint az előző háborúban. A falu csak átvonulási terep maradt, a visszavonuló németek felrobbantották a hidakat, a nemrég elkészült szép vashidat és az ősinek számító kőhidat is. A nép a szőlőhegyre menekült, de fölösleges volt. Bántódás nem ért senkit, csupán néhány öreg életébe került a felszabadulás. Az új helyzetbe nem tudták beleképzelni magukat.

137 Egy este kigyulladt a kastély, anyagát elhordták, előle a szobrot máshova vitték.

138 Az urasági birtokokat részben felosztották, részben pedig a 22