Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)

Zalabér eseményei 1914-ből

vek a plébánossal élükön önkéntes adó megszavazásával és a pereskedések ítélete alapján csak felépült az új felekezeti iskola.

126 A 20. század eleje ízelítőt ad egy kis helybéli munkássztrájkról is. Guttmann báró munkásai nem kötöttek szerződést az aratásra, mert akkor könnyebben kézben tarthatták volna őket. Ezt megtanulták az 1905-ös sztrájkjuk leveréséből. Volt jogcím, hogy befoghassák őket, mint szerződésszegőket. De most Ferenczy Győzőnek, Guttmann László intézőjének a vasvári főszolgabírótól saját költségére karhatalmat kellett kérnie, hogy a Lipót hegyre menő munkásokat ne bánthassák a sztrájkolok. A baltavári munkások is beszüntették a munkát, várván addig, míg meg nem kapják ugyanazt a bért, amelyet pakodi és zalabéri társaik már kiharcoltak maguknak.

127 Zalabér eseményei 1914-től Az első világháború 37 hősi halottat követelt a falutól. Elvitték ágyúöntésre a templom 360 kg-os és a kápolna 43 kg-os harangját.

128 Az asszonyok dolgoztak a gazdaságban gyermekeikkel és a bérelt orosz foglyokkal, akiknek a Hármas-malom volt a táborhelyük. A pénz kezdett romiam, így könnyen kifizették az 1917-ben elvitt harangokat: 2036 K-val, a hadikölcsönnel felsültek az emberek. A vidékünkön azonban a háborús bajok mellett valami kedvező esemény is történt a lakosság javára. Thurn und Taxis herceg, Ferenc József császár sógora kiárusította baltavári erdejét és irtásföldjét. Az emberek kedvük szerint vásárolhattak birtokot, és pedig potom áron. Volt, aki az első évi termésből kifizette a vételárat, noha 15-20 holdat is vett némelyik gazda.

129 Egyre érezhetőbbé vált még faluhelyen is a háborús szegénység, fásultság, belefáradás. 1918. október 31-én kitört a forradalom. A lerongyolódott katonák egymás után jöttek haza. Nap, mint nap összeültek, és hallgatták a fiatalok a háborút viseltek történeteit, közben panaszait és lázongásait is. Megalakult mindenütt a Nemzeti Tanács. A rossz gazdasági helyzet, a belés külpolitikai nehézségek lemondásra kényszerítették gr. Károlyi Mihály kormányát, a hatalmat a kommün vette át. Falunkban a legfőbb vezetője Kordélos Sándor volt. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt nem sok történhetett még a falunkban, ha csak meg nem akarjuk említeni az első május 1jének a megünneplését. A kastélykertet megnyitottak mindenki számára. Itt rendezték az ünnepséget is, amelynek ünnepi szónoka Nyisztor népbiztos volt. Beszédében megfenyegette a szomszédos batykiakat, minthogy őt valamikor egy batyki megverte. A batykiak az ünnepély végén a falu végén megvárták az állomásra tartó Nyisztort, és együtt kisérték ki az állomásig. A falunkból való volt a nagytehetségű Huszti Ferenc vádbiztos, aki igyekezett 21