Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)
Bánffy Eszter: Csesztreg és környéke őskora
ki, hogy az adott közösségben milyen vadászott állatokat fogyasztottak, és milyen állatfajtákat tartottak már háziasított formában. Mindezek, és még sokfajta más természettudományos segítség nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az őskori régész munkája. Régészeti leleteit ugyanis ma már szinte belehelyezheti egyfajta rekonstruált természeti környezetbe, s így azok többet árulnak el magukról puszta formájuknál vagy díszítésüknél. Jobban meghatározható, hogyan használták tárgyaikat, s tágabb értelemben, hogyan éltek. A sokféle úton nyert adatok végül egyre inkább segítenek abban, hogy képet alkothassunk távoli elődeink életmódjáról, kultúrájáról, s más népcsoportokkal folytatott kapcsolatairól. A Csesztreg környéki táj múltjának rendszeres feltárásáról egyelőre azonban aligha beszélhetünk. Igaz, hogy százharminc évvel ezelőtt már akadt egy tudós tanár és helytörténész, Gózon Imre, aki a határszéli dombok felszínén talált „festett cserepeket és kőbaltákat" küldött fel Pestre a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, ahol ma is őrzik ezeket a tárgyakat. Ezután azonban alig gyarapodhattak ismereteink. A második világháború után pedig évtizedeken át szinte lehetetlen volt még csak megközelíteni is e vidéket, rendszeres kutatásokról, ásatásról pedig szó sem eshetett. így történt, hogy a legutóbbi időkig az említett tanár úr gyűjtőmunkáján kívül csupán szórványos, a felszínen heverő, és általában pontosabban nem is keltezhető leletekről szerezhetett tudomást a régészeti kutatás. 1960-ban Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa néhány oldalas kis cikkben összegezte mindazt, amit egész Zala megye szórványos leletekből ismert lelőhelyeiről akkor tudni lehetett. 1 Később Müller Róbert, 2 majd legújabban a zalaegerszegi Göcseji Múzeum őskoros kutatója, H.Simon Katalin közölte a múzeum gyűjtőterületéről származó, kibővült adatokat. 3 Mindezek alapján már felsejlik, hogy a csesztregi síkság és a körülötte lévő dombok nem egyszerűen régészeti leletekben gazdag vidék, hanem itt, a különböző tájegységiek találkozásánál minden bizonnyal évezredes kereskedelmi útvonalak is kereszteződtek, s a környék őskori lakói különböző kulturális hatásokkal találkoztak, majd azok közvetítői lettek. Ezek az új találmányok, mint pl. az agyagedények készítése, az állatok háziasítása, később pedig a fémmegmunkálás ismeretei általában délkeletről, a Balkán felől érkeztek, és a zalai észak-déli folyóvölgyeken át jutottak a 8