Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Szőke Béla Miklós: A Kerka völgye a Krisztus utáni első évezredben (Csesztreg és környékének településtörténeti kérdései a római megszállástól a magyar államalapításig)

egy Wiching nevű püspök is működni kezdett, Pannónia és Mosaburg pedig visszatért a salzburgi érsekség kebelébe. Az eseményeket csak néhány évvel élte túl Kocel, a 870-es évek második felében meghalt. Mosaburg jelentősége Kocel halála után aláhanyatlott, a grófságot valószínűleg a keleti frank uralkodó gyakran változó személyű megbízottjai irányították. Közülük név szerint csak a század végéről ismerünk egyet, Braszlav duxot, akire Arnulf császár 896-ban, amikor Rómába indult megkoronáztatni magát, Mosaburgot rábízta.

13 A magyar honfoglalás kora Braszlav dux, a szlavóniai szlávok fejedelme a 9. század végi kárpát-medencei eseményeknek egyik kulcsfigurája volt. 892-ben Arnulf oldalán és a magyarokkal szövetkezve vett részt a morvák elleni pusztító háborúban, s ő bírta rá a dunai bolgárokat is arra, hogy ne adjanak el a morváknak sót. 899-ben pedig, amikor Arnulf (Berengár itáliai király ellenében) újra a magyarok segítségét kérte, ő kalauzolta a magyarokat Pannonián át Itália felé. A magyarok olasz földön tartózkodásuk ideje alatt jutott el hozzájuk Arnulf halálhíre. így már nem kötötte kezüket a Pannoniától védő szerződés, a Pó vidéket feldúló magyar sereg ezért visszaútja során, 900-ban elfoglalta azt. Ekkor kerülhetett - valószínűleg csak képletesen - Mosaburg/Zalavár is magyar uralom alá. A régészeti leletek tanúsága szerint a Zala völgyét csak a 10. század második felében szállták meg a magyarok, bár akkor is csak néhány stratégiai pontját (Bezeréd, Zalaszentgrót, Zalavár-községi temető). A kalandozások idején kevés figyelmet fordítottak a nyugati végekre, a zalavári településkonglomerátum lakosai zavartalanul éltek tovább Karoling-kori településeiken, csak a nemesi réteg költözhetett nyugatra, a keleti frank birodalom védettebb tájaira, Karintiába és Salzburg, Regensburg környékére. Minden valószínűség szerint Zala megye nagy része a 10. században lakatlan határsávként működött, s csak az Árpádkortól kezdve népesedett be. Célok, feladatok A kevés ismert adat alapján is úgy látszik, hogy a Kerka völgye a római kor idején sűrűn lakott volt, és a két városias település, Salla és 30