Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bánffy Eszter: Csesztreg és környéke őskora

Vaskor (Kr. е. 700-12) A Dunántúl a korai vaskorban, ha lehet, még szorosabban kötődött a tőle nyugatra eső vidékhez. Az urnamezőshöz hasonlóan hatalmas kiterjedésű Halstatt-kultúra egy Salzburgtól délre eső tóparti városkáról kapta a nevét, ahol a vaskori településen kívül a sóbányászok megrendítő hagyatékát: elhagyott fa szerszámokat, tarisznyát, bőrből varrt meleg sapkákat találtak a kutatók. A bánya nedves levegőjében a só konzerválta ezeket a szerves anyagból készült használati tárgyakat, amelyek átlagos viszonyok között néhány évtized alatt elenyésznek, s így a régész előtt legtöbbször rejtve maradnak. A Halstatt-kultúra méltán világhírűvé vált erődített települése és hamvasztásos temetője ismeretes Sopron-Várhely lelőhelyről, a sírokban lelt méteres urnák oldalán táncot (talán haláltáncot?) lejtő bekarcolt emberalakokkal; de a mi területünkhöz közelebb, az osztrák határ melletti Vaskeresztesen is csodálatosan gazdag halomsírt tárt fel Fekete Mária.

15 Az ilyen halomsírokba temetett halott sírmellékletei, vagyis vele együtt eltemetett felszerelése, viselete, ékszerei, a férfiak „antennás" végű vaskardjai arról tanúskodnak, hogy az erősen tagolódott társadalom felső rétegében hatalmas vagyon halmozódott fel. A Zala folyó völgyéből és a Hahóti-medencéből több ilyen korú lelőhelyet ismerünk, pl. Zalaszentiván, Zalaszentmihály és Magyarszerdahely határából. Az erődített, kifejezetten magaslati telepek mellett a kora vaskorban is szívesen lakták az alacsony dombhátakat, folyóteraszokat. Ezért várható, hogy hamarosan a Kerka völgyében is településnyomokra, esetleg vaskori halomsírokra bukkanunk. A fiatalabb vaskor idejét a már azonosíthatóan kelta nyelvet beszélő néptörzsek dunántúli megtelepedése fémjelzi, és egy svájci tóparti lelőhely után La Tene-korszaknak, vag} sokkal egyszerűbben kelta kornak is nevezzük. A kelták is nyugat felől érkeztek hazánk földjére, s magukkal hozták magas szintű fémműves tudásukat, a korongolt kerámia ismeretét, furcsa kőszobraikat, bonyolult hitvilágukat. Tulajdonképpen a szó eredeti értelmében vett őstörténet: „az írás előtti kor" a kelta hódítás, Kr. e. 400 körül be is fejeződik. Új, már történeti korszak kezdődik, hiszen a kelták az első olyan népesség, amelyről már nem csak a régészet segítségével, hanem antik szerzők szórványos adataiból 17