Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)

Bánffy Eszter: Csesztreg és környéke őskora

is szerezhetünk információt. Sőt, kelta nyelvemlékek is fennmaradtak: néhány kőbe vésett felirat és a kelta pénzérmék köriratai alapján a különböző kelta törzsek szállásterületét is hozzávetőlegesen tudni lehet. A mai Zala megyében pl. valószínűleg a boi vagy latinosan boius törzs telepedett meg. A Kis-Balaton vidékén és a Hahóti-medencében számos nyílt településük került napvilágra, elsősorban Horváth László ásató tevékenysége nyomán.

17 A korábbi kelta időszakban ugyanis inkább sík telepekkel számolhatunk: a Kerkabarabás melletti Ótelki dűlőben talált pecsételt mintájú kelta edénytöredékek arra utalnak, hogy a Kerka völgyében is volt ilyen nyíltszíni település. A római hódítást közvetlenül megelőző késő La Tene korban pedig - talán épp a rómaiakkal szembeni védekezésül - oppidumokba, erődített magaslati falvakba tömörültek. A kelta kor utolsó szakaszáról kapunk érdekes információt a magyarszerdahelyi temető elemzésekor. A kelta szórthamvas rítusú sírok mellett ugyanazon a helyen létesített római temető található.

18 A rómaiak azonban kikerülték, tiszteletben tartották a két évszázaddal korábbi kelta temetkezéseket. Érdekes adalék ez arról az egyébként ismert tényről, hogy a dunántúli kelták nem tűntek el a római hódítás után, hanem - mint azt pl. a római sírkövekre vésett kelta személynevek is bizonyítják - a két népesség keveredett egymással. így hát amikor a rómaiak Kr. e. 12 és 8 között, Tiberius császár uralkodásának idején meghódították a Dunántúl területét, több évezredes őskori múlt zárult le. Az őskor vívmányai, hagyományai azonban láthatatlanul beépültek Pannónia szokás- és ismeretanyagába. Az újkőkorban már kialakult, a Kerka völgyén is keresztülhaladó kereskedelmi és kulturális útvonalat például a rómaiak is használatba vették. Ez ugyanúgy, mint az őskorban, éppen a Kerka folyó völgyén át halad, és borostyánút néven ismerjük. Jegyzetek: 1 Korek J.: Adatok Zala megy őskorához. A Göcseji Múzeum közleményei 4. Zalaegerszeg 1960, 67-82 2 Müller R.: Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek" vidékén és településtörténeti tanulságaik. Zalaegerszeg 1971 18