Fejezetek Csesztreg történetéből (Zalai Kismonográfiák 2., Zalaegerszeg, 1996)
Bánffy Eszter: Csesztreg és környéke őskora
Rézkor (Kr. е. 4300-2800) Nevével ellentétben drámai változást a fémművesség terén nem hozott ez a kor a Nyugat-Dunántúl életében. Néhány jelentős rézleletet ugyan ismerünk, sőt a híres csáfordi aranykorongok a korabeli fémművesség legszebb emlékeihez tartoznak, azonban ezek arányaikban nem hasonlíthatók az északkelet-magyarországi, az erdélyi vagy különösen a balkáni fémtárgyak jelentőségéhez. Rézkori települések azonban már eddig is sűrűn kerültek elő a megye legkülönbözőbb vidékein. Legújabb eredményeink szerint a Dunántúl nyugati felében élt és a kései Lengyeli-kultúrához tartozó népcsoportok életében két tényező okozott lassú változást, melynek következtében életmódjuk átalakult. A közép-balkáni óriási kiterjedésű Vinca-kultúra összeomlott, népessége az egyre fokozódó alduna-vidéki terjeszkedés hatására szétszóródtak, de elsősorban észak és nyugat felé kerestek új lehetőséget a megélhetésre. Ennek során keveredtek a késő lengyeli lakossággal, s azok sok olyan információt vettek át tőlük, amelynek az anyagi kultúrában is nyomát találjuk. Ez a nagyjából a mai Belgrád környékéről a Dráva mentén Délnyugat-Magyarországon áthaladó mozgást nem elsősorban népvándorlásként kell értelmeznünk, hanem inkább egy olyan kereskedelmi és kulturális kapcsolatrendszer kiszélesedésének, amely a Kisalföld érintésével egészen a Duna felső folyásáig eljutott, és Középés Nyugat-Európa rézkori társadalmának kialakulásában döntő szerepe lehetett. Ennek a rézkor hajnalán kialakult „északnyugati útvonal"-nak a jelentőségét az is mutatja, hogy a Pannóniát meghódító rómaiak is használták, hiszen itt, Zala megyében szinte pontosan egybeesik az egyik legfontosabb észak felé vezető kereskedelmi útvonalukkal, a híres borostyánúttal! 5 A másik tényező, amely megváltoztatta a kései Lengyeli-kultúra népének békés földművelő életét, természeti jellegű. Ebben az időben az éghajlat átmenetileg megváltozott, elsősorban szárazabbá vált. Ennek következményeként pl. a Tisza-vidéken, ahol eleve is inkább a steppékre jellemző időjárás uralkodott, az állandó telepeket hirtelen elhagyták lakóik, mert már nem tudtak egy helyen a föld terméséből megélni. A vándorló állattartó életmód vált jellemzővé, az állataikkal együtt vándorló emberek pedig a korábbi nagy állandó falvak helyett sok apró, 12
