Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

meddig jutott a világ megváltoztatásában. Az 1945 előtti rendszer minden maradványát megsemmisítették, azok értékeivel együtt. Mára már nyoma sem maradt a régi okoli és szegedi majorságoknak, a mikosdi kastély is romladozik. Éppen e könyv írásának napjaira jutott csődbe a Ziererek mikosdi telepén létesített Lengyár is. A szocialista rendszer idején történteket nem kívánom elemezni, hiszen a falu idősebb lakói része benne éltek. Mindenki szerzett belőle ilyen vagy olyan, jó vagy rossz tapasztalatokat. Az események szereplői itt élnek közöttünk és tetteik közlése esetleg a személyiségi jogaikat is sértené. Ezért maradjunk meg annál, hogy a múlt rendszer fontosabb eseményeit időrendben felsoroljuk és csak kevéshez füzünk magyarázatot. Annyit előre le kell szögezni, hogy a szocializmus idején egyaránt történtek jó és rossz irányba vivő dolgok Zalavégen. Zalavég lakossága szocializmus kezdetén 1949-ben 1073 fő volt, 1992-re ebből körülbelül 500 maradt! Zalavégen először 1953-ban, majd 1955-ben és végül 1960-ban alakult meg a TSZ, neve Új élet volt. Ebbe a TSZ-be a legtöbb gazdát erőszakkal kényszerítették be. A módosabb gazdákkal, az ún. kulák réteggel ebben az időszakban rengeteg igazságtalanságot követtek el. Még a TSZ szervezések előtt szinte mindenét elvették a földet művelő embereknek. Ez volt a padlás lesöprések ideje, amikor minden gabonát és minden élelmet elvettek a néptől. TSZ telep a falu végén 1956-65 között épült fel. A zalavégi TSZ-t 1970-ben egyesítették a batyki, a pakodi és a zalabériekkel Közép-Zalamenti TSZ néven. Ez napjainkra már nagy nehézségekkel küzd, igyekszik átalakulni más gazdálkodó egységgé. A 18. században alapított Zalavégi Római Katolikus Elemi Népiskolát is államosították 1945 után. Ezután Állami Általános Iskola lett, ami 1968-ban új épületet kapott. Az eredetileg nyolc osztályos iskola felső osztályait (5-8-ig) 1968-ban Zalabérbe körzetesítették, még ma is idejárnak a zalavégi diákok. Az államosítás után folytatódott a munka a mikosdi telepen, csak 1953-ban lett belőle "Lengyár", ahol a len és kender alapfeldolgozását végezték. 1990-re teljesen tönkre tették a magyarországi lenipart, így a BUDA-FLAX Mikosdpusztai Lengyára is csődbe jutott. A tönkretételével sok zalavégi lakos vesztette el munkalehetőségét. Jelenleg átalakulás alatt áll a vállalat. Zalavég 1949-ben kapott postahivatalt, a villanyt pedig 1963-ban vezették be. Ez úgy történt, hogy a kommunizmussal nem szimpatizálók csak évekkel később kaphattak villanyt. A jelenlegi Kultúrház 1962-ben készült 138