Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei
el. Az ÁFÉSZ Szövetkezeti Bolt és Kocsma épülete 1965-ben épült fel. Zalavégre az első menetrend szerinti autóbuszjárat 1968-ban érkezett. Zalavégen 1948-ig, a "fordulat évéig" a bírói közigazgatás működött. Ehelyett 1950-re alakult meg a Községi Tanács, ami 1969. december 31-ig önállóan működött, majd ezután zalabérhez csatolták. A szocializmus ideje alatt a legnagyobb csapás Zalavég számára a körzetesítés volt. Egy őrült terv alapján minden lehetséges intézményt Zalabérbe központosítottak. 1990-ig innen történt a falu irányítása, ami anynyit jelentett, hogy Zalavég és a csatolt községek pénzeit nagy részben Zalabér fejlesztésére fordították. Zalabérhez tartozott a Tanács, a TSZ, az Iskola és a Bolt irányítása is. A körzetesítés is nagy károkat okozott a Zalavégnek, de a legnagyobb csapást talán a "Közlekedéspolitikai Koncepció" okozta. 1964-ben a Közlekedésügyi Minisztérium megtiltott minden felújítást a Zalabér-Sárvár és Türje-Balatonszentgyörgy vasútvonalakon. 1970-re azonban mégis megépülhetett a jelenlegi Zalabér-Batyk vasútállomás a régi zalabéri és a türjei állomások helyett. A KPM. szerint 1973-ig meg kellett tartani a ZalabérBatyk-Sárvár vasútvonal területi vizsgálatát, majd a forgalmat 1974. június 30-ig a közútra kell terelni. 1973. november 20-ra készült el a területi vizsgálat, amely szerint a vasútvonal éves utasforgalma 627 ezer fő, az éves áruforgalma 48 ezer tonna. A minisztérium emberei 9 millió 702 ezer forintos ráfizetést hoztak ki ezen a vasútvonalon! Gondoljunk csak bele, hogy 1973-as árakon ez milyen hatalmas pénz volt. Amint azt mindenki tudja, hogy a szocializmusban nem riadtak vissza az adatok meghamisításától, ha valamit el akartak érni. Ebben az esetben a vasút megszüntetése volt a cél. Még el sem készült a fenti "vizsgálat", amikor 1973. május 21-én Vas megye és a KPM vezetése a vasútvonal megszüntetését határozta el. Tehát előre eldöntött tény volt a felszámolás, még a vizsgálat eredményeit és annak igazolását sem várta meg a döntéssel a KPM. Ezzel megpecsételődött a falu fő közlekedési lehetőségét biztosító vasút sorsa. A Forgalomszervező Bizottság 1973. november 28-án döntött a Zalabár-Batyk-Sárvár vonal végleges megszüntetéséről. Ennek következtében 1975. május 31-én 24 órakor megszűnt minden közlekedés a vasúton. A vonalon közlekedő utolsó vonat végig dudálva búcsúzott az utasoktól és a vonalszakasztól. Ezt az utolsó vonatot elkísérte Moldova György író is, útjáról beszámol az "Akit a mozdony füstje megcsapott" című nagysikerű könyvében. Ezzel a döntéssel falunk visszaesett a hátrányos helyzetű falvak sorába, mivel a vasút szerepét a Volán nem tudta és nem is akarta teljes egészében átvenni. Ennek az 1973-as döntésnek a következtében ma Zalavég közlekedése 139
